Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
472 show, és senki nem érti az összefüggéseket, nem is nagyon magyarázzák el az embereknek, bár ahogy látom, az emberek már annyira belefásultak, hogy talán azt a sort meg sem nézik, amely arról szól, hogy éppen mennyi rezsiköltséget nem kell kifizetniük. Viszont természetesen propagandának nagyon jól mutat. Száz szónak is egy vége, nagy tisztelettel: energiabiztonság, megfizethető energiaárak, tisztességes kiszolgálás és őszinteség. Ha a kormányzat a polgárok felé gesztusként ezt gyakorolja, ezt csinálja, akkor, nagy tisztelettel jelzem, ebben az ellenzék is együtt fog működni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönjük. Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, a KDNP képviselőjének. Parancsoljon! DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Én tényleg optimista ember vagyok és megpróbálom akkor elmagyarázni, hogy a rezsicsökkentés miért jelentett valóságos előnyt az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők részére, magyarul: a lakosság döntő részének, mondhatjuk, előnyt jelentett a rezsicsökkentés. Azt a mondatot hangsúlyozza a baloldal mind a három felszólalója (Dr. Varga-Damm Andrea: Én nem vagyok baloldali!), hogy 2002 és 2010 között borzasztó világpiaci gázáremelkedés történt. (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát, az volt!) Azt az egy dolgot azért tessék figyelembe venni, hogy Magyarország a hosszú távú orosz gázszerződésen keresztül szerezte be a gázt akkor, és nem tudom, most hogy állunk ezzel a dologgal, de az elmúlt tíz évben volt ilyen szerződésünk. Ezek a szerződések az árkövetés szempontjából mindig tompították a világpiaci ár súlyát és arányát. Tehát közel sem volt olyan mértékű a gázár emelkedése a Magyarországra behozott orosz gáz szempontjából, mint ahogy önök megállapították az előttük álló statisztikai adatokból. Ez az egyik dolog. A másik dolog, hogy elhangzik az a vád, hogy ezen a rezsicsökkentésen hogy meggazdagodtak egyes vállalkozások, gázipari, illetve energiaipari vállalkozások. Nem értem, hogy ők miért jönnek Magyarországra meggazdagodni, amikor - itt vannak előttem a számok - gázár szempontjából Budapesten, azaz Magyarországon a legolcsóbb az egyetemes szolgáltatói ár. Ezzel szemben Stockholmban ennek majdnem a tízszerese, ott többet lehetne keresni. De ugyanez vonatkozik más városokra is, háromszorosa, illetve duplája Tallinnban, Ljubljanában, Berlinben, Prágában. Tehát ezekben a városokban mégis jobban lehetne keresni, mint a legolcsóbb egyetemes szolgáltatói árral bíró Budapesten. Ezt magyarázzák el nekem! Hogy lehet az, hogy más városokban drágább a gázár, amikor náluk is lejjebb esett a világpiaci ár és nálunk is, nálunk a legolcsóbb a lejjebb esett, illetve alacsonyabb világpiaci ár mellett? Van még egy csúsztatás önöknél. Előveszik a gáz világpiaci árának a csökkenését. Ez olyan, mintha nagy tömegben vásárolnák meg a búzát. Akkor nyilvánvalóan olcsóbb, de ha kilónként veszik, akkor drágább. Az egyetemes szolgáltatói ár tükrözi a világpiaci árat, de nem olyan mértékben, ahogyan önök gondolják. (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát, erről beszéltem, igen!) Ez nem csak nálunk van így. Akkor miért van Stockholmban 22 eurós gázár? Miért van, mondjuk, Lisszabonban 7,8 eurós gázár, nálunk meg 2,95 eurós? Tessék nekem ezt megmondani! Önök egyszerűen csúsztatnak. Csúsztatnak, elferdítik a valóságot, és nem szakmailag szólnak ehhez a kérdéshez. De ezt tették mindig. A rezsicsökkentés bevezetésekor, 2013-ban ezt tették. Ezt tették 2015 és ’18 között. Mindig azt mondták, hogy persze, esett a világpiaci ár, miért nem alacsonyabb a gázár. Azért, mert Magyarországon a legalacsonyabb a gázár. A legalacsonyabb! És ugyanúgy szerezzük be, ugyanazokból a forrásokból szerezzük be, mint a többiek. Ez a rezsicsökkentésnek köszönhető. A másik dolog, hogy miért volt a kormány 2002 és 2010 között eszköztelen. Azért, kérem, mert 1994-ben úgy, ahogy volt, szőröstül-bőröstül eladták az energiaszektort a külföldi befektetők részére. Ők profitot akartak, és nem volt eszköze a kormánynak 2002 és 2010 között ezekkel a multinacionális energiamogulokkal szemben, hogy érvényesítse a magyar emberek érdekeit. A magyar kormány 2010 után átstrukturálta ezeket a viszonyokat. Így az intézményrendszerünk, a gáztárolási rendszer magyar kézbe került, a MOL-ban vissza tudtunk szerezni 25 százalék plusz egy szavazatot. Ezek mind olyan eszközök, amelyekkel, ha a kormány jól él, akkor tudja stabilan alacsonyan tartani a gáz- és egyéb villamosenergia-szolgáltatói árakat.
