Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - A pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
450 mivel ezek a nagy, gyakran befektetési banknak is nevezett intézmények pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásának kockázata is a valódi bankokéhoz hasonlítható. Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálására vonatkozó szabályozás legfőbb célja, hogy a nehéz helyzetbe került intézmények, illetve az intézmény által ellátott kritikus funkciók, főbb üzletágak úgy tudjanak a továbbiakban is működni, hogy elkerülhető legyen az állam bármilyen formában adott pénzügyi támogatása. Mindezek alapján fontos, hogy az intézmények kellő mértékű veszteségviselő és feltőkésítési képességgel, vagyis olyan eszközökkel rendelkezzenek, amelyek adott esetben leírhatóak vagy tőkévé alakíthatóak át. A szanálási keretrendszert szabályozó, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény javasolt módosítása is meghatározó részben ezen veszteségviselő képesség megerősítéséről, valamint a szanálási hatóság ehhez kapcsolódó jogköreinek erősítéséről szólnak. (17.20) E tekintetben alapvető szempont volt az is, hogy a módosítások révén a szabályozás a korábbiakhoz képest jóval részletesebb legyen annak érdekében, hogy az intézmények és a szervezetek számára előírt követelmények átláthatóbb és egységesebb módszerrel kerüljenek meghatározásra. Tisztelt Ház! Napjaink kiemelt fontosságú témája a digitalizáció. A pénzügyi intézmények a hatékonyság és a szigorú szabályozás okán jelenleg is alapvetően digitalizált módon működnek. Tény azonban az is, hogy az ügyfelekkel való kapcsolattartás és az ügyfelek részére való szolgáltatásnyújtás terén még jelentős előrelépésre van szükség. Jelen időszak a koronavírus-járvány miatt szintén előtérbe helyezi a digitalizáció szükségességét, a digitális működés további fejlesztését. Ennek érdekében a digitalizáció témakörében több, a pénzügyminiszter felelősségi körébe tartozó törvényt érintő jogalkotási javaslat megtételére kerül sor. E javaslatok a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását érintik. A törvénymódosítások a banki digitalizáció előmozdítását célozzák azáltal, hogy lehetővé teszik egy önálló digitális csatorna rendelkezésre bocsátását az ügyfeleknek, és elősegítik a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához köthető felelősségi szabályok értelmezését. A technológia fejlődésével megteremtődtek azok a feltételek, amelyek biztosítják, hogy a nem kizárólag papíralapon történő nyilatkozattétel ugyanazon vagy szélesebb körű garanciális biztosítékokat tud nyújtani, mint a papíralapú nyilatkozat. Ugyanakkor a jelzáloghitel-szerződés, továbbá az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés esetében továbbra is indokolt a szigorúbb fogyasztóvédelmi szempontoknak való megfelelés, így ezen szerződések megkötésére továbbra is kizárólag a felek fizikai jelenléte mellett kerülhet sor. Vannak olyan, más tárcák szabályozói feladatkörébe tartozó, banki digitalizációt erősítő javaslatok, mint a papíralapú dokumentumok hiteles elektronikus másolattal történő kiváltása, vagy az ügyfél-átvilágítási kötelezettségnek a Központi Azonosítási Ügynök elektronikus használatával történő biztonságos megvalósíthatósága, amelyek kidolgozása az érintett szabályozói körben már folyamatban van. A javaslatokban foglaltak megvalósulása nyomán a jövőben lehetővé válhat a papíralapú tárolást részben felváltani képes digitális tárolási lehetőségek kiaknázása, továbbá az ügyfelek azonosítását segítő digitális megoldások kiépítése, ami jelentősen javíthatja a banki szolgáltatások minőségét, s egyúttal ügyfélbarátabbá teszi a pénzügyi szolgáltatások igénybevételét. Tisztelt Képviselők! Végül, de nem utolsósorban szeretném megemlíteni a javaslat biztosítási területet érintő módosításait. A jogharmonizációt szolgáló módosításokon túl a biztosításra vonatkozó rendelkezések célja alapvetően az ügyfelek pozíciójának további megerősítése. A gépjárműfelelősségbiztosítás kapcsán a közkedvelt e-kárbejelentő továbbfejlesztésével még felhasználóbarátabbá válik a rendszer azáltal, hogy a kárnyilvántartóba már egyébként is szereplő adatokat nem kell külön beírni, hanem ezek automatikusan feltöltésre kerülnek. A javaslat emellett előírja a kárrendezési tájékoztató biztosítók honlapján való közzétételét is, és segít eligazodni az ügyfeleknek abban, hogy milyen módon nyújtható be a kárigény, milyen határidőkkel kell számolniuk a károsultaknak, illetve milyen formában kaphatják meg a kártérítést.
