Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 6. kedd - 154. szám - Az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló 44/2006. (X.10.) OGY-határozat hatályon kívül helyezéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:

443 Az utóbbi években és különösen 2018 után ezek az ügyek alapvetően megtörtek. A honvédelmi kérdésekben akárhány alkalommal tettünk föl mi, ellenzéki képviselők írásbeli kérdést, sőt volt alkalom, amikor közösen levélben fordultunk a miniszter úrhoz, hogy segítségét kérjük arra vonatkozóan, hogy információkat osszon meg velünk a Magyar Honvédség beszerzéseivel kapcsolatosan, soha egyetlenegy választ nem kaptunk. Mindig az jött vissza, hogy írjuk meg, hogy mit szeretnénk. Amikor elmondtuk, hogy mit szeretnénk, akkor azt írták vissza, hogy de írjuk meg, hogy hogy szeretnénk. Amikor megírtuk, hogy hogy szeretnénk, akkor azzal jöttek vissza, hogy igen, de mikor szeretnénk. Akkor elmondtuk, hogy mikor szeretnénk, akkor újra kezdődött elölről, hogy mit szeretnénk. Szerintem ez egy nem jó út, őszintén szólva. És én tudom, hogy miniszter úr jönni fog meghallgatásra a Honvédelmi és rendészeti bizottság elé pár héten belül, erről számolt be Kósa Lajos, a bizottság elnöke, de élek a gyanúperrel, hogy ugyanolyan közhelyes cirádákat fog nyomni, mint eddig, ugyanúgy fog beszélni a Magyar Honvédség beszerzéseiről, mint eddig, és ha rá fogunk kérdezni arra, hogy egyébként az UNIFIL-ben a Magyar Honvédség katonái milyen szerepet fognak betölteni, akkor ugyanazt a választ fogjuk kapni, mint az iraki misszió kapcsán, magyarul, egy nagy semmit. Szerintem ez nem jó irány. Mi vitatkozhatunk egymással, gondolhatunk mást a Magyar Honvédségről. Gondolhatjuk azt, hogy a területvédelem a legfontosabb; gondolhatjuk azt, hogy a kibervédelem a legfontosabb. Ön mondhatja azt ezerszer, hogy én tönkretettem a hadsereget; én elmondhatom százszor meg százezerszer, hogy ez nem így van. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a hadsereg ügye, a haza védelme nemzeti ügy. Tekintsünk el a politikai oldalától ennek a dolognak, mert őszintén szólva, szerintem ez egy sehova nem vezető út, hogy önök állandóan azt mondják, hogy mi nem vagyunk a nemzet részei, mi hazaárulók vagyunk, mi meg azt mondjuk, hogy ez nem így van, és hogy a mögöttünk álló választók ugyanúgy a haza részei, mint ahogyan önök. Mi ezt nem vitatjuk el. A hadsereg ügyében szerintünk konszenzusra van szükség. És miközben elfogadjuk a kormánynak azt az álláspontját, hogy nyilván közjogi szempontból ezt a kérdést rendezni kell, azt nem tudjuk elfogadni, és én magam sem tudom elfogadni, hogy ezekben a kérdésekben azt gondolják, hogy akkor maguk azt csinálhatnak, amit akarnak. Nem, nem! Jönni kell a Honvédelmi és rendészeti bizottságba, tájékoztatni kell az Országgyűlés illetékes bizottságait, a képviselőket, beleértve a kormánypárti képviselőket is, mert lehet, hogy sok esetben, azt kell hogy mondjam, ők kevesebb információval rendelkeznek, mint az ellenzéki képviselők, mert mi az elmúlt időszakban kénytelenek voltunk alternatív információs forrásokat és kapcsolatokat kiépíteni annak érdekében, hogy megtudjuk, hogy mi folyik a Magyar Honvédség háza táján. Ez nem jó, nem jó ez az irány, különösen nem jó a nemzetközi missziók esetében. Úgyhogy én azt szeretném kérni államtitkár úrtól, nyilván Kósa Lajos képviselő úrnál, elnök úrnál javasolni fogjuk, hogy amikor például a miniszter úr jön meghallgatásra, ha az alkalmas neki - ha nem, akkor egy másik időpontban -, akkor akár zárt ülés keretében, hogyha nem szeretné elmondani, részletesen számoljon be nekünk arról, hogy mikorra tervezik egyébként ennek a kormányzati jogi aktusnak az elkészítését, hogy egyébként mi van az átmeneti időszakban, mert államtitkár úr arról beszélt, hogy 2021 januárjában készülne ez a kontingens 46 fővel... Lehet, hogy rossz, akkor majd kijavít az államtitkár úr, de arról volt szó, hogy 2020 májusában megy, de éppen a létszámcsökkentés miatt ez nem tud megvalósulni, és 2021 januárjától történnek majd meg a szükséges lépések, és egyébként milyen feladatokat fognak ellátni egészen konkrétan a katonák. Mi komolyan gondoljuk, és én magam is, hogy a hadsereg nemzeti ügy, a hadsereg mindannyiunk ügye, és a hadseregnek minden egyes magyart meg kell védeni itthon és külföldön egyaránt. Én szeretném megragadni ezt az alkalmat egyben, hogy megköszönjem a Magyar Honvédség itthon és külföldön szolgáló katonáinak azt, hogy elvégzik ezt a munkát, hogy a nehéz körülmények ellenére is esküjükhöz méltóan viselkednek, mert a legtöbben közülük, ellentétben sokakkal ebben az országban és főleg ebben a kormányban, valóban az esküjükhöz méltóan viselkednek, és ha kell, az életük árán is megvédik ezt a hazát. Ahogy államtitkár úr is említette, voltak olyan katonák, akik ezekben a nemzetközi missziókban föláldozták az életüket azért, hogy az a szabadság, az a szolidaritás, az a nagyon másfajta világ, amiről mindannyian álmodtunk az elmúlt években, ne csak Magyarországon valósulhasson meg, hanem azokban az országokban is, ahol ezeket a missziókat akár az ENSZ, akár a NATO, akár az Európai Unió égisze alatt folytatták.