Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
408 kivételt tenni, és főleg gyakorlati szempontból aggályos. És akkor még egy kérdést címeznék miniszterhelyettes úrhoz. Ön egyeztetett-e a vadgazdálkodókkal? Mit szólnak ahhoz, hogy majd felhígul ez a szabályozás, ami nyilvánvalóan racionális szempontok szerint alakult így a korábbi években. De azt kell mondjam önöknek, hogy az erdélyikopó-tenyésztők és a kopógazdák sem fognak örülni, amikor a gyakorlatban bebizonyosodnak az általam elmondott aggályok, hogy ezek a kutyák bizony ezeken a vadászatokon komolyan sérülhetnek. Én azt a kérdést azért árnyalnám, hogy még egy indokot felsoroljak, tehát a nagytestű kutya utoléri a vadat, és képes annak lefojtására. Tehát akármennyire is egy törzskönyvezett, iskoláztatott kutyáról van szó, azért ilyenkor viszi a vére, különösen, ha falkában mennek és támadnak, űzik ezeket a vadakat. Tehát igenis fennáll a veszélye, hogy pontosan a vadászok szórakozása csorbul azáltal, hogy a kutya nem a vadász puskája elé tereli a vadat, hanem már az előtt lényegében lefojtja, harcképtelenné teszi, és esetleg meg tudja fojtani. (Szabó Sándor elfoglalja helyét a jegyzői székben.) Végezetül azt tudom önöknek mondani, hogy ha az a cél, hogy megmentsük ezt a fajtát, ez mindenféleképpen támogatandó cél. Én azért elgondolkodnék azon, hogy ez-e az útja annak, hogy az erdélyikopó-populáció Magyarországon felduzzadjon a jövőben, mert úgy gondolom, hogy felelős vadgazdálkodó nem fogja a területére engedni az ilyen típusú kutyákat, még akkor sem, ha a vadászati törvény az ő esetükben kivételt tesz, és ezt meg fogja engedni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Varga László képviselő úr, az MSZP vezérszónoka, parancsoljon! DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, itt egy olyan fajtáról van szó, az erdélyi kopóról, amely a védett, őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő, tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló országgyűlési határozatban szerepel. Ez 2004-ben került elfogadásra. Tulajdonképpen, ha felületesen vagy felszínesen nézünk egy-egy ilyen előterjesztést, akkor azt mondhatnánk, hogy minden olyan ügyet és minden olyan előterjesztést kell támogatni, amely ennek a határozatnak a mellékletében szereplő állatfajtát, annak a megmentését, tenyésztését támogatja. Azt gondolom, hogy meg kell fontolni azokat a fenntartásokat is természetesen, amik itt a vitában előttem elhangzottak. Ugyanakkor az alacsony egyedszám azért ezeket a problémákat talán nem nagyítja fel annyira. Remélem, hogy annyira megnő az egyedszáma ennek a kutyafajtának, hogy ezeket a kérdéseket tényleg komolyan meg kell egyszer majd valakiknek szakmailag vitatni. Azonban, amikor készültem erre a felszólalásra - ugye, ez egy nagyon rövid előterjesztés, tényleg, két szakaszból áll, és akkor ebben már a zárórendelkezések is benne vannak -, akkor megnéztem ezt a határozatot - érdekes volt egyébként, hogy 16 éve fogadta el az Országgyűlés -, és ebben a mellékletben, nagyságrendileg mondom, hogy egy százas nagyságrendű állatfajta, mindenféle állat, tényleg a halaktól kezdve a juhokon át a kutyákig szerepel. Van ebben a határozatban egy rendkívül erős mondat, én ezt most idézném. „A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben nevükben és képi megjelenésükben Magyarország szimbólumai.” Egy másik szakaszában, sorában ennek a határozatnak pedig utal arra ez a határozat, hogy az állam segíti tenyésztésüket, állományuk fenntartását. Ezeket az állatokat, tehát amik a mellékletben vannak, nemzeti kinccsé nyilvánította ez az országgyűlési határozat, és még egyszer mondom, a tenyésztésüket és az állományuk fenntartását vállalta segíteni a magyar állam. Nyilván nemcsak a magyar államon múlik, hogy mi történik ezekkel az állatfajtákkal, de adódik a kérdés, hogy ne menjünk el amellett, hogy 16 éve mit fogadott el az Országgyűlés. Például az is benne volt, hogy ötévente felül fogja vizsgálni a kormány ezt a mellékletet. Az is benne volt, hogy időről időre nyilván ennek a tapasztalatait megosztja, gondolom, az Országgyűléssel. Szerintem jó volna egy olyan összegfoglalót hallani erről az országgyűlési határozatról és annak a mellékletéről, ami arról szól, hogy az állam az elmúlt bő egy évtizedben mit tett ezeknek a fajtáknak a fennmaradásáért, állományuk megőrzéséért.
