Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. KÁSLER MIKLÓS, az emberi erőforrások minisztere: - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
375 Engedje meg, miniszter úr, hogy elmondjam, némiképp kihallottam valamifajta személyeskedést az ön expozéjából. A mostani törvényjavaslatnak része a hálapénz. Ideje lenne akkor, miniszter úr, tisztázni valamit. Ön gyógyítótevékenységet végzett régebben. Ön onkológus, ha nem tévedek. Bólintson, hogy igen vagy nem, vagy nyugodtan cáfolja meg. Miniszter úr, ön például fogadott-e el hálapénzt az elmúlt időszakban, abban a korszakban, amit itt ostorozott, amiről azt mondta, hogy le kell számolni vele? Igen, le kell számolni! De akkor, tudja mit, miniszter úr, ha már a személyeskedésnél tartunk: fogadott-e el onkológusként hálapénzt? Szedett-e pénzt a legkiszolgáltatottabb, halálos betegektől? Mert azokról van szó. S miniszter úr, hiába forgolódik jobbra-balra, ebben önnek kell valamit vallania! (Nacsa Lőrinc: Szégyen!) Ez nem szégyen, ez az önök minisztere személyeskedésének a következménye! Ami pedig az elvándorlást illeti: ott ült Orbán Viktor, amikor azt mondta, hogy miért beszélnek önök az elvándorlásról és a külföldi munkavállalásról úgy, mintha az ördögtől való lenne. Sőt, miniszter úr, ön volt az, aki egy oktatási bizottsági ülésen büszkén elmondta, hogy maga küldte ki a saját alkalmazottjait, orvostársait külföldre, hogy tanuljanak. Szóval, miniszter úr, öntsenek végre tiszta vizet a pohárba, hogy önök mit képviselnek ezen a téren, és fogadott-e el hálapénzt, s akkor visszatérhetünk arra, hogy ön mennyire hiteles arról, amikor ezt a rendszert rendbe kell tenni! Mert olyan ember beszél a rendbetételről, aki maga is húzta a hasznát, és orvosbárója volt az elmúlt húszharminc évnek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót egy percre, röviden a miniszter úrnak. DR. KÁSLER MIKLÓS, az emberi erőforrások minisztere: Képviselő úr kérdésére a Ház előtt egyértelműen válaszolom, hogy 1992. július 15. óta nem fogadtam el betegtől paraszolvenciát, egyetlenegy fillért sem. A munkatársaimat elküldtem Nyugatra, hogy tanuljanak, és jöjjenek vissza fél év után vagy egy év után úgy, ahogy az Európa kultúrtörténetében mindig előfordult. Alig tudok visszaemlékezni egyetlenegyre, aki kint maradt volna. De hazahozták azt, amit célszerű volt itthon megcsinálni, és hazahozták azt az ismeretet is, hogy Magyarországon a nyugati példából mit nem szabad megvalósítani. Nem akarok visszatérni az ön személyes szerepére, ezt beszélje meg magával, ez lelkiismereti kérdés, magánügy, ha úgy tetszik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Urak! Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Irigylem a Jobbik problémáját, amely szerint a magyar egészségügy legnagyobb problémája, hogy nincs itt a belügyminiszter, és nincsenek itt azok a számtalan kormányzati szervben dolgozó szakértők, főosztályvezetők, államtitkárok, akik dolgoztak még ezen a javaslaton. Ön ezt nevezte most a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémájának. De hát értjük, képviselő úr, hogy mi a probléma a törvénnyel: az, hogy rontja az ön üzletét (Közbeszólások: Így van!), hiszen ezzel nem fog tudni több orvost külföldre vinni (Közbeszólás: Így van! Jól mondja!), mert itthon olyan bérek lesznek ennek a törvénynek köszönhetően, ami után megéri majd itt maradni az orvosoknak. Rontja az ön üzletét ez a törvény, ezért ön felháborodik, és ellene megy azoknak a frakciótársainak, akik tegnap a Törvényalkotási bizottságban egyébként megszavazták az összegző módosító javaslatot, és igent mondtak a bizottságban erre a törvényre. Személyes érdekből, személyes sértettségből, mert ez az ön üzletét rontja. Mi ezt megértjük, csak szerintünk nem kellene idehozni a plenáris ülésre az ön személyes üzleti érdekeit ebben a törvényvitában. S méltatlan ennek a törvénynek a vitájához az a hangnem, amit ön itt megüt, és amit képvisel a pártjában is. Képviselő úr azt mondta, hogy nem történt egyeztetés. Képviselő úr, ez a Magyar Orvosi Kamara javaslata. Amit itt olvasunk és tárgyalunk, ez a Magyar Orvosi Kamara javaslata.
