Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
355 mind azt mutatják, képviselő úr, hogy igenis Magyarország jó tendenciát mutat azokban a makrogazdasági mutatókban, amelyeket ön felsorolt. Említette még a költségvetési hiány elszaladását. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is azt mondja a 2020-as évre, hogy a válságkezeléshez, a védekezéshez forrásra, pénzre van szükség, ami csak úgy történhet meg, különösen úgy, hogy a bevételek is elmaradnak a gazdaság visszaesése miatt, hogyha a költségvetési hiány nő. Ez nem egy magyar jellemző dolog, hiszen az egész Európai Unióban hasonló mértékű lesz a 2020-as év végére a költségvetési hiány. Ez így van, valóban együtt jár azzal, hogy az adósságráta nő. Amin dolgoztunk tíz évet, hogy a 80 százalék fölötti GDP-arányos adósságról levittük 70 százalék alá, 66 százalékra, azt sajnos újra kell kezdenünk. De ez sem egyedül Magyarországra jellemző, hanem Európában általában így van. És amit az elmúlt tíz évről mond, az végképp nem igaz, hiszen Magyarország az Európai Unió egyik legerősebb gazdaságával rendelkezik, ezt az elmúlt tíz év növekményei egyértelműen igazolják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „Tényleg abszurdak-e az EU klímacéljai?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Covid-járvány közepette sem feledkezhetünk el arról, hogy a klímaváltozás folyamata nagyon felgyorsult, mint ahogyan arról sem, hogy ennek a folyamatnak a hatása és a következményei egyre súlyosabbak. Nem lehet elégszer elmondani, hogy hazánk különösen kitett a szélsőséges időjárási viszonyoknak, amit már az életünk minden területén megtapasztalhatunk. Ugyanakkor a kormány ezt nem nagyon akarja figyelembe venni. Klímapolitikája folyamatos késésben, számottevő lépéshátrányban van. Egyre inkább nő a szakadék az elmélyülő problémák és a valódi, érdemi cselekvés mögött, és nő a szakadék a nemzetközi elvárások és a hazai klímacélok között is. Az IPCC jelentése szerint már csak tíz évünk maradt ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk a hőmérséklet-emelkedést, ami még mindig csak enyhíti, de nem szünteti meg a veszélyt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban jelentette be, hogy 2030-ban az Európai Uniónak a mostani 40 százalékos szén-dioxid-csökkentés helyett 55 százalékos csökkentést kell kitűznie 1990-hez képest. Borítékolni lehet, hogy már ez sem lesz elegendő. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága már 60 százalékos csökkentést javasol. Az LMP és az európai zöldek álláspontja szerint, ami teljesen összhangban van a civil szervezetekkel, klímatudósok véleményével, még ezek a szigorúbb klímacélok sem elegendőek az ökológiai katasztrófa megfékezéséhez. Tudósok szerint a kritikus klímaváltozási pontok egymással összefüggnek, sokkal jobban, mint ahogy eddig gondolták, és eldőlő dominóként fogják az emberi civilizációt fenyegetni. Sajnos, a Kárpát-medence és Magyarország is különösen veszélyeztetett. Tavasszal már küzdöttünk a kormánnyal a szigorúbb klímacélok tekintetében, aminek az eredménye egy kormánytöbbség által elfogadott, ambiciózusnak egyáltalán nem nevezhető, kiherélt klímatörvény lett. Áder János akkor nem szólalt meg. Tegnap egy konferencián azt mondta: azonnal cselekedni kell a klímaváltozás ellen. Ha valóban így gondolja a köztársasági elnök úr, akkor most kellene felemelnie a szavát, hogy a kormány ne bojkottálja az Európai Unió szigorúbb klímacéljait, álljon mellénk, hogy hamarabb és nagyobb mértékben szorítsuk vissza a szén-dioxid-kibocsátást. Tavasszal jeleztük, hogy ősszel törvénymódosító javaslatot fogunk benyújtani a kiherélt klímatörvény rehabilitációja érdekében. Az LMP célja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unió élvonalához, szigorúbb klímacélokat vállaljon, és végre érdemi lépéseket tegyen a klímaváltozás megfékezése érdekében. A módosító javaslatunk szerint 2030-ra 65 százalékos szén-dioxid-csökkentést, 2040-re pedig a klímasemlegesség elérését kell célul kitűzni. Ezért véget kell vetni a zöldfelület pusztításának is,
