Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 5. hétfő - 153. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
334 Napirend utáni felszólalások: A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. „A mi városunk, Pécs 24.” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjából Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr. Megadom a szót, parancsoljon, frakcióvezető úr! (17.00) DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a szűkebb hazámat, Pécset és Baranyát érintő, nagyon-nagyon régóta fennálló fontos problémáról szeretnék beszélni itt a napirend utáni felszólalásomban. Tudjuk azt, hogy az illetékesek Pécs nyugati határától néhány kilométerre egy úgynevezett atomtemető lehetséges helyszínét kutatják, tehát a jelenleg elfogadott dokumentumok, programok szerint, a tervek szerint ott egy atomtemető fog létesülni, egy olyan objektum, amilyen a világon még sehol nem épült meg. Tehát nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény még sehol nem nyílt a világon. Azt elmondhatjuk, hogy a kormány gyakorlatilag semmibe veszi azt a világos határozatot, amelyet Pécs városa még a múlt évben elfogadott, amelyben kimondta, hogy nem tudja elfogadni egy ilyen nukleáris létesítménynek a kialakítását a város közelében. Azt is el kell mondanunk minden alkalommal, hogy az érintett térség két országgyűlési képviselője, Hoppál Péter és Nagy Csaba gyakorlatilag elárulja a választókerületét, miután szolgai módon kiszolgálja a kormány szándékát. Mi nagyon-nagyon régóta folytatunk vitát az Országgyűlésben a nukleáris energia használatáról. Mi mindig elmondtuk, hogy az atomenergia nem zöld, nem olcsó és semmiképpen nem tekinthető biztonságosnak. Azt, hogy nem zöld, nagyon gyorsan be lehet látni akkor, ha megnézzük, hogy milyen brutális környezetpusztítást jelent az uránbányászat. Látjuk azt, hogy Pécs határában, Kővágószőlős térségében volt korábban uránbányászati tevékenység, és ez olyan brutális környezetpusztítással járt, aminek a hatásait, a nyomait soha nem lehet eltüntetni. Több tízmilliárd forintot fordítottak már a környezeti megóvásra, a rekultivációs feladatokra. Ez egy soha véget nem érő feladat, ez emészti a közpénzt, de eredeti állapotába ezt a rendkívül súlyosan sérült természeti térséget nem lehet majd helyreállítani. A másik oldalon az is világos, hogy sehol a világon nem lehetett, nem tudták még megoldani a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezését, erre sem a technológia, sem a finanszírozás nem áll rendelkezésre, és a világon mindenhol probléma a helyszínválasztás kérdése is. Magyarországon 2013-tól kutatnak ott a bodai térségben, a Bodai Agyagkő Formációban nagyobb intenzitással, miután elkészült a kis és közepes aktivitású tároló Bátaapáti térségében, és azóta gyakorlatilag folyamatosak a tiltakozások. 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök személyesen tett ígéretet arra, hogy a Pécsett és térségében élők jóváhagyása nélkül ez az atomtemető nem valósulhat meg. Ez a miniszterelnöki ígéret hazugságnak bizonyult, azóta senki nem kérdezte meg sem a Pécsen élőket, sem a térségben élőket, hogy hozzájárulnának-e egy ilyen objektum kialakításához. Mint már említettem, Pécs önkormányzata a múlt évben egy világos határozatban mondta ki, hogy ezt nem tűri, és nem tudja ezt elfogadni. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Korábban ígéretek hangzottak el, miszerint 2018-ban egy kutatási fázis véget ér, és akkor újra lehet értékelni a helyzetet, meg lehet kérdezni a helyieket, és döntést lehet hozni alternatív helyszínek kijelöléséről. Hát, ezzel szemben ez ismét elmaradt, és 2019 tavaszán úgynevezett telephelykutatási engedélyt kapott ez a projekt, és azóta is öntik gyakorlatilag a milliárdokat ebbe a projektbe.
