Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 15. kedd - 176. szám - Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK:
2968 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. december 10-én tartott ülésén megtárgyalta az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről, elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/13670. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években egyre gyorsabban növekszik azoknak az ügyeknek és eljárási cselekményeknek a száma, amelyeket elektronikusan is elintézhetünk. Ennek a jelentősége a jelenlegi járványügyi helyzetben még inkább felértékelődik, és nyilvánvalóvá válik, hogy mennyivel könnyíti meg életünket az elektronizáció. (15.20) Jelen törvényjavaslat célja egyrészt az állampolgárok és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, másrészt az elektronikusan intézhető ügyek körének a kiterjesztése. Az előterjesztés ezenkívül az anyakönyvi igazgatás területén felmerült jogalkalmazási és jogértelmezési anomáliák kezelésére irányul. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításának célja kettős: egyrészt egyszerűsíti az eljárásokat, másrészt pedig kiterjeszti az elektronikus eljárások körét. Ezek a változások a következők. A Fővárosi Kormányhivataltól az anyakönyvvezető hatáskörébe kerül a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás. Az anyakönyvi eljárások köre kiegészül az utónév módosítására irányuló eljárással. A jelenlegi szabályozás alapján ugyanis az anyakönyvbe bejegyzett utónevekből valamely utónév elhagyása, valamint az utónevek sorrendjének cseréje csak névváltoztatás engedélyezése keretében lehetséges, ami adott esetben hosszabb és bonyolultabb folyamat. A módosítás alapján engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül, bejelentés alapján is lehetőség lesz az adatmódosításra. Magyar és külföldi állampolgársággal is rendelkező szülőre tekintettel a gyermek külföldi állampolgárságának igazolása nélkül is lehetőség lesz a gyermek számára a külföldi jognak megfelelő név anyakönyvezésére. A nemzetiségi utónévjegyzék elektronikus formában történő közzétételének előírása biztosítja a nemzetiségi névviselés hatékonyabb gyakorlását. Tisztelt Országgyűlés! Az anyakönyvi ügyeket illetően jelenleg csak szűk körben, kizárólag a saját anyakönyvi okirat elektronikus kérelmezésére van lehetőség. Az eljárások elektronizálása érdekében a törvényjavaslat a következő eljárások elektronikus úton történő ügyintézésére tesz javaslatot: a házassági névviselési formák polgári törvénykönyvnek megfelelő módosítása, nemzetiségi névviselés, utónév módosítása, névváltoztatás kérelmezése, anyakönyvi okirat törvényes képviselő és meghatalmazott útján történő kérelmezése. A felsorolt, hétköznapokban gyakran előforduló ügyekben tehát a jövőben lehetőség lesz az elektronikus ügyintézésre, ami jelentősen megkönnyíti a mindennapi életet. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat hatásköri és eljárási szabályok módosításával egyszerűsíti, valamint tovább gyorsítja az anyakönyvi eljárásokat, a jogértelmezést segítő, valamint a jogalkalmazás egységességét szolgáló módosításokkal pedig elősegíti a jogalkalmazók hatékonyabb feladatellátását. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatását kérjük. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most tisztelettel megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, György István államtitkár urat, hogy kíván-e szólni. (Jelzésre: ) Nem kíván. Így tájékoztatom önt, tisztelt államtitkár úr, hogy a zárszóra 15 perces időkeret áll majd az ön rendelkezésére. Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a kijelölt Igazságügyi bizottság előadót nem állított. Mivel nemzetiségi napirendi pontként tárgyaljuk ezt a napirendi pontot, ezért megadom a szót Szuperák Brigitta nemzetiségi szószóló asszonynak, a vitához kapcsolódó Magyarországi
