Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 15. kedd - 176. szám - Egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2947 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre: ) Igen. Államtitkár úr, öné a szó. (Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.) DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat vitájával kapcsolatban el tudom mondani, hogy jövő év január 1-jével új fejezet nyílik az Európai Unió és egyúttal Magyarország energiahatékonysági célkitűzései tekintetében is. Az energiahatékonysági irányelv értelmében ugyanis a tagállamok jövő év január 1-jétől 2030. december 31-éig minden évben az éves végső energiafogyasztásuk 0,8 százalékának megfelelő új megtakarítást kötelesek elérni a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában. A célkitűzés leghatékonyabb teljesítése érdekében az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat 2021. január 1-jétől be kívánja vezetni az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, amelynek célja, hogy a tagállami célkitűzések teljesítésébe a villamos energiát, a földgázt és a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő szervezeteket is bevonjuk új, költséghatékony beruházások megvalósítása révén. Szeretném hangsúlyozni, hogy az új energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül bőven lesz ösztönzés és kötelezettség a magyar piaci szereplők számára, hogy azokat a lakásfelújításokat, azoknak egy nagy részét, amelyről egyébként Mesterházy úr hozzászólásában hallottunk, meg lehessen valósítani. A kötelezettségi rendszer bevezetésével egyébként erősödni fog Magyarország energiafüggetlensége, energiaszuverenitása is, továbbá a lakossági és ipari fogyasztóknál 270 milliárd forint hosszú távon fenntartható fogyasztói rezsicsökkentés következik be, azaz ennyivel kisebb energiaszámlát kell majd kifizetni a végfogyasztóknak. Mi ilyen módon tervezzük a rezsicsökkentést a lakossági fogyasztóknál, nem úgy, ahogy Szakács képviselő úr javasolta, hogy adjunk ingyen áramot, ingyen vizet, aztán majd ingyen gázt, adjunk ingyen alapbért a magyaroknak, aztán a végén ingyen sört. Ilyet már láttunk korábban Magyarországon. A kormány részéről nem ilyen módon kívánnánk a magyar fogyasztókat támogatni, hanem fenntartható rezsicsökkentést hajtottunk eddig is végre, 1700 milliárd forint maradt a magyar energiafogyasztók zsebében az elmúlt évek rezsicsökkentési lépései következtében. Büszkék vagyunk erre, és tovább folytatjuk ezt a munkánkat. Egyébként ezen a ponton jegyzem meg, képviselő úr azt mondta, hogy ebben az évben nem haladta meg a földgáz ára a 40 forintot, most néztem meg, 55 forinton áll a tőzsdei gázár jelenleg - ennyit a hozzászólás megalapozottságáról. Egyébként az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerünk, amely az energia- és rezsiszámlamegtakarításnak a következő nagy intézkedéssorozatát fogja eredményezni, az energiahatékonysági hazai háttéripar megerősítését is szolgálja. Körülbelül a következő tíz évben 1000 milliárd forintnyi új beruházási kereslet fog megjelenni az energiamegtakarítások területén, és ennek révén, úgy becsüljük, hogy 520 milliárd forint hazai hozzáadott értéket hoznak majd létre a magyar vállalkozások. Természetesen az energiamegtakarítás, energiaimport, ezen belül földgázimport csökkentéssel is jár, és az el nem égetett üzemanyagok jelentős CO2-, szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést is eredményeznek, tehát az energiahatékonysági intézkedések az energiamegtakarítás mellett, a beruházások ösztönzése mellett klímavédelmi és energiaszuverenitási előnyöket is hoznak majd a magyar fogyasztók számára. A törvényjavaslat, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2018. évi módosításának megfelelően, ugyancsak előírja egy hosszú távú felújítási stratégia kidolgozását Magyarország számára is. Ennek a célja, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya a felújítások révén 2050-re nagy energiahatékonyságú épületállománnyá váljanak. (13.50) Tehát azokra az intézkedésekre, amelyek itt az épületállomány-korszerűsítéssel kapcsolatban elhangzottak, és amelyeknek az igénye megjelent, ezekre is válasz kormányzati oldalról a törvényalkotás és az ahhoz kapcsolódó hosszú távú felújítási stratégia megalkotása.
