Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 14. hétfő - 175. szám - A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK:
2824 szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/13669. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy a 2021. január 1-jén hatályba lépő közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, azaz a szankciótörvény megfelelő alkalmazásához szükséges ágazati szabályokat megalkossa, és amit szükséges, módosítson. Mindezek megtétele nélkülözhetetlen a jogrendszer koherenciáinak biztosítása szempontjából, mely a jogállamiság szempontjából egy igen fontos és megkerülhetetlen kritérium. A szankciótörvény megalkotásának célja egy olyan egységes szankciórendszer megvalósítása, melyben a közigazgatási hatósági eljárások során a közigazgatási hatóságok által kiszabható negatív jogkövetkezmények általános szabályainak egységes, átlátható és következetes kerete kerül lefektetésre. Egy világos és érthető normarendszer pedig jelentős mértékben járulhat hozzá az állampolgárok és a vállalkozások jogkövető magatartásának elősegítéséhez. Tisztelt Képviselőtársaim! A szankciótörvény által megalkotott szankciórendszer két alappillére a fokozatosság és a kiszámíthatóság. A fokozatosság egyrészt a bírság helyett egy éven belül első alkalommal figyelmeztetés alkalmazásával, másrészt pedig a bírság maximálisan kiszabható mértékének három éven belül az első alkalommal történő felezéséből áll. A kiszámíthatóság elsődlegesen a bírság kiszámítása esetén végbemenő mérlegelés generális szempontjainak meghatározását jelenti. Az előttünk fekvő javaslatról elmondható, hogy főként technikai jellegű módosításokat helyez kilátásba, mivel többnyire a szankciótörvénytől való eltérés lehetőségéből fakadóan egyes ágazati törvények kizárják a figyelmeztetés mint hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását, továbbá eltérően állapítják meg az elévülés, valamint a tevékenység végzésétől való eltiltás időtartamát. A törvényjavaslatban szereplő módosítások tehát négy nagy csoportba sorolhatók: a figyelmeztetés szankció bizonyos ügytípusokból történő kizárása, a szankciók meghatározásának a megfelelő jogforrási szinten - például törvény vagy kormányrendelet - történő elhelyezése, az intézkedések, kötelezések, illetve szankciók szükség szerinti jogszabályi szövegben történő elhatárolása, valamint a szankciótörvénnyel párhuzamos rendelkezések, például mérlegelési szempontok, elévülési határidők hatályon kívül helyezése. Tisztelt Ház! Megjegyzendő azonban, hogy a benyújtott javaslat a szankciótörvény alkalmazásához elhanyagolhatatlannak bizonyuló ágazati törvényi módosításokon túlmenően a konkrét tárgyhoz kevésbé kapcsolódó törvények módosítását is tartalmazza. Ilyen például a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítása, melynek értelmében a jövőben a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértése helyett - és azt gondolom, ide kell helyeznünk a hangsúlyt - a bevonásukra lesz szükség a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programok kidolgozása, megvalósítása, nyomon követése és végrehajtása, valamint a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciók kidolgozása és elfogadása során. Az államháztartásról szóló törvény módosítása nyomán pedig a központi költségvetés helyi önkormányzatok támogatásait tartalmazó 9. fejezetéből nyújtott támogatások során a beruházás céljának módosítására lehetőség nyílik megkezdett beruházás esetében is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja tehát a szankciótörvény majdani hatálybalépésével összefüggésben olyan jogszabályok módosítása, amelyek hozzájárulnak a jogrendszer koherenciájának megteremtéséhez. Éppen ezért a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Héjj Dávid képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztő nevében itt ülő György István államtitkár urat, most vagy a végén kíván szólni. (Jelzésre: ) A végén, köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.
