Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 5. hétfő - 153. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
280 Az, hogy elválik az egészségügyi bértábla és a szociális bértábla, azért is hatalmas probléma, mert ha beszélnek intézményvezetőkkel, akkor elmondják, hogy szinte mindenki nyugdíjközeli korban van, és nem tudnak új gondozó-ápolókat fölvenni, mert az egészségügy elviszi tőlük egy belső bérversenyben. Ez azt jelenti, hogy nemhogy 38 százalékos munkaerőhiány lesz, mint Bázakerettyén van, hanem 40-50 százalékos munkaerőhiány lesz a következő 5-6 évben. Összességében, ha holnap ezek az emberek beszüntetik a munkájukat - márpedig meglenne az okuk, hiszen olyan bérhelyzet van -, leállna az egész ország. Nem tudnának GDP-növekedésről beszélni, nem működne az elsődleges munkaerőpiac, és ezt az ápolási feladatot másnak el kéne látnia. Öregedik a magyar társadalom, egyre nagyobb szükség lesz az ő munkájukra. Itt az idő, hogy végre egyszer, tíz év után tudomásul vegyék, hogy létezik a szociális szektor Magyarországon. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is örülök, hogy végre az ellenzék soraiból is elismerő hangokat hallhattunk az Ungár-generátortól - hogy önt idézzem, tisztelt képviselő úr - az egészségügyi béremelés kapcsán. Valóban, ez egy olyan lépés - a béremelések -, amelyet általában jobboldali kormányok szoktak megtenni, és nem pedig baloldali kormányok, hiszen ön is tudja, tisztelt képviselő úr, a szociális szférában bizony mindig a baloldali kormányzás idején van megszorítás, és a jobboldali kormányok idején lehet előrelépni ebben a szektorban is. Ön kevesellte, hogy több mint duplájára nőtt a kormányzásunk alatt a szociális szférában dolgozók átlagos fizetése, miközben egy szót nem szól arról, hogy azok, akikkel önök hétről hétre együtt indulnak a különböző időközi választásokon, együtt indultak a legutóbbi önkormányzati választásokon, ők hogyan vettek el egyhavi bért a szociális szférában dolgozóktól. Erről ön egy szót sem szól, mióta új szövetségeseivel együtt indulnak a választásokon. Arról egy szót nem szól, tisztelt képviselő úr, hogy amikor a baloldal kormányzott, akkor azt mondta, hogy nem feltétlenül kell az állami ellátás, hanem a szomszédok és a rokonok lássák el a beteg vagy rászoruló embereket. Arról nem beszél, hogy a normatívát nemhogy nem növelték, hanem csökkentették, volt, amit 30 ezer forinttal, volt, amit 100 ezer forinttal, attól függően, hogy átlagnormatíváról vagy kiemelt normatíváról volt szó. Ez volt az, amit a baloldal valójában tett Magyarországon akkor, amikor kormányzott: a legrászorultabbaktól elvett. A multicégeknél, a rezsicégeknél, akik a gáz és a villany árát megszabhatták, ott nem volt semmi megszorítás. Ott duplázás volt, meg triplázás volt a villanyáram árában meg a gáz árában, hogy a profit ott megmaradjon. De a szociális szférában, ahol a legrászorultabbakról volt szó, ott elvettek egyhavi bért, csökkentették a kiemelt normatívát, csökkentették az átlagnormatívát, és közben még azt is mondták, hogy majd akkor megoldják a rokonok és a barátok. Ez volt a különbség az akkori kormányzás és a mostani között. Természetes, hogy mindenki szeretne 100 százalékos béremelés helyett 120, 140 és 160 százalékost, csakhogy erre a jobboldali kormányzás alatt van lehetőség, nem pedig a baloldal kormányzása alatt. Ha megnézi ön, hogy mondjuk, a házi segítségnyújtás kapcsán, ahol több mint duplájára emeltük azért a normatív támogatását ennek - 145 ezer forintról 330 ezer forintra -, ott az ellátotti létszám is hogyan tudott növekedni: 75 ezerről közel 90 ezer főre. Többek számára tudjuk ezt nagyobb pénzből biztosítani. A magasabb összeg azt is jelenti, hogy több alkalmazott is van. Ezt a szociális ellátást, amikor átvettük a kormányzást, akkor 5764 alkalmazott végezte el, most 12 397. Nőtt tehát az alkalmazottak száma, nőtt az ellátottak száma, és nőtt a finanszírozás mértéke is. Ez azért valósulhatott meg, mert egyre bővültek a források. Ön is tudja, hogy milyen béremelések voltak: 2014. január 1-jétől szociális ágazati pótlék, ’15-ben kiegészítő pótlék, 2016-ban szociális ágazati összevont pótlék került bevezetésre. Ezek az intézkedések azért évről évre tíz- vagy még több milliárd forinttal emelték a bérkereteket. 2018-tól egészségügyi kiegészítő pótlékra került sor, és az idei év sem maradt el béremelés nélkül a szociális szférában, idén is 14 százalékos béremelésre került sor. Így mondhatjuk el, hogy legalább átlagosan megdupláztuk a szociális szférában dolgozók bérét.
