Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 7. hétfő - 174. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
2731 Tisztelt Elnök Úr! Közismert az a tény is, hogy Magyarországon elsőként került meghatározásra, mely szőlőterületek tartoznak a tokaji borvidékhez, és ott milyen borok készülhetnek. Így a világon elsőként az 1737-ben létrejött zárt borvidéken készül az a bor, a tokaji aszú, amely világszerte mindenütt ismert. A filoxérajárvány, majd a kommunista-szocialista szemlélet miatti leromlás, végül a rendszerváltoztatást követő tőkehiány miatt azonban jelenleg is számos kiváló borász díjnyertes bora ellenére sem látszik, hogy miként kerül a tokaji az őt megillető helyre itthon és a világban egyaránt. Tisztelt Képviselőtársaim! Tokaj-Hegyalja aztán 2002-ben ismét a figyelem központjába került, amikor Magyarországon ez a borvidék kapott elsőként világörökségi címet, 2012 óta pedig az ország máig egyetlen történeti tájjá minősített térsége lett, amire mi, hegyaljaiak a sok kötöttség ellenére is rendkívül büszkék vagyunk. Tudjuk azt, hogy ezt az értéket nemcsak külföldön, hanem itthon, helyben is meg kell mutatni. Ezért komplex módon kell megoldani a problémát, úgymint segíteni a termelőket, minőségi termékeket adni a világnak, és úgymond ünneplőbe öltöztetni Hegyalját, hogy méltóképpen tudjuk fogadni a vendégeket. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány novemberi döntése értelmében elindul a Tokaj-Zemplén fejlesztési program, amelynek köszönhetően a térség közel 150 milliárd forint értékben részesül fejlesztési forrásból. Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, azt látjuk, hogy számos beruházás már megtörtént, de a Tokaj-Zemplén-térség fejlesztési programja egy teljesen új, más dimenzió. Ez a kormányzati fejlesztés olyan átfogó felzárkóztatási folyamat, amely Tokaj-Hegyalja történelmi rangjának megfelelően valóra váltja a térségben élők évszázados törekvéseit, hosszú távon biztosítja a fenntartható fejlődést, növeli a régió népességmegtartó erejét, és visszafordítja az elvándorlást, javítva az életfeltételeket. A beruházások ezeknek a céloknak az érdekében a világörökségi kultúrtájra építve gazdagítják a meglévő értékeket és a borászati gasztronómiát. Ezek a fejlesztések - fogalmazott nagyon helyesen a kormánybiztos - a térséget Budapest és a Balaton után hazánk legjelentősebb turisztikai régiójává emelik. A koncepció meghatározó eleme a közlekedési hálózat fejlesztése, a régió gyors és minőségi megközelíthetőségének a megteremtése. A turisztikai vonzerő növelése érdekében például alapvetően javulnak a minőségi vendéglátás feltételei, emelik a gasztronómia, a borászat és a szálláshelyek szolgáltatásainak a minőségét, és emellett számos páratlan látványosság valósulhat meg. Ilyen lesz például a tokaji belvárost a kopasz-hegyi kilátóval összekötő libegő, az újhelyi Várhegy és Szárhegy között épülő 700 méter hosszú gyalogos függőhíd. A tervek között szerepel több Bodrog-parti kikötő. Sárospatakon pedig létrejön Magyarország borászati képzési központja, a tokaji egyetem, és Újhelyen megújul az ikonikus Bortemplom. Tisztelt Képviselőtársaim! A 27 településen át húzódó borvidéket továbbra is kiemelt figyelem illeti meg, hisz olyan páratlan adottságokkal rendelkezik, ami hazánk hírnevét is nagyban alakította és alakítja ma is. De ez a nagyszabású fejlesztés Tokaj-Hegyalja, de az egész Zemplén térsége számára, úgy vélem, megteremti azt a lehetőséget, hogy végképp visszakerüljön arra a fejlődési pályára, amit számára már korábban a történelem kijelölt. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Becsó Zsolt képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Kelet-Nógrád turisztikai fejlődése” címmel. Öné a szó, képviselő úr. (14.50) BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A turizmus teljesítménye 2010 óta 2019-ig évről évre rekordokat döntött Magyarországon, és amíg az elmúlt év, vagyis 2019 minden idők legjobb turisztikai éve volt, a pandémiás helyzet miatt 2020 minden idők legrosszabb turisztikai éve lett. A Covid-19-járvány példa nélküli helyzetet teremtett hazánkban is. A nemzetközi utazási korlátozások, a közösségi összejövetelek és a közösségi mobilitás csaknem teljes betiltásával a turizmus gyakorlatilag leállt 2020 márciusában, és csak hónapokkal később kezdett újjáéledni, akkor is nagyfokú bizonytalanság mellett, amely ebben az alapvetően a bizalomra épülő ágazatban erősen visszafogja az utazási kedvet. A válság hatására a biztonság felértékelődött, így a járvány vélhetően tudatosabb és körültekintőbb utazókat fog eredményezni. További hatás a gazdasági recesszió, amely a diszkrecionális jövedelmek
