Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 7. hétfő - 174. szám - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a pénzügyminiszternek - „Meddig ERESZkedik le a hatalom erre a szintre?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2723 azaz öt százalékát tudták érdemben segíteni a nyugat-európai 25, illetve 30 százalékos példákhoz képest? A védekezési alapba miért fizetnek a bankok csak papíron? Miért nem fizetnek a multi cégek a közteherviselésnek megfelelő módon, miközben túlsarcolják az önkormányzatokat? Miért vesznek fel ennek nyakába 900 milliárdos devizahitelt? Egyáltalán meddig akarnak még háborúzni? A háborújuk árát meddig fizetik a magyar munkavállalók? És mikor szeretnének végre a legfontosabb feladatukkal foglalkozni, a magyar munkavállalók érdemi érdekképviseletével? Várom konkrét válaszait. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, miniszterhelyettesnek. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A felszólaló a magyar kormány gazdasági döntéseinek hatását kritizálta a válsághelyzetre vonatkozóan, azt állítva, hogy a munkavállalókkal nem foglalkozott a kormány, és ezáltal nehéz helyzetbe hozta őket. Én azt gondolom, ezt alapjaiban lehet cáfolni. Azért lehet cáfolni, mert a gazdasági válság első hullámát illetően a magyar kormány volt az, aki a GDP több mint 20 százalékát szabadította fel arra a célra, hogy megmentse a magyar vállalkozásokat, a magyar gazdaságot. (Z. Kárpát Dániel: Hány év alatt? - Bangóné Borbély Ildikó: Hogyan jött ki ez a szám?) Ez azt jelentette, hogy a munkahelyek megmentése érdekében jelentős állami támogatást adott a munkavállalók részére, majd pedig az új munkahelyek létesítésére szintén az ITM által kiírt pályázatokra lehetett benevezni. Ezt követően pedig a KKM irányításával új beruházásokat kezdett el finanszírozni a kormány. Úgy gondolom, a kormány nem háborúzik, hanem a magyar emberek érdekeit védi meg, és akkor, amikor ön ezt háborúnak nevezi - az Európai Unióval szembeni vétót, a magyar kormányfő elmondta, valószínűleg meg fogjuk tenni -, akkor az nem háború, hanem az a magyar emberek védelme, ugyanis az európai uniós forrásokat nem lehet más országok európai parlamenti képviselőinek gondolataira, felvetéseire bízni. Az európai uniós források minden Unió-tagot, -országot ugyanúgy megilletnek mindenféle politikai és egyéb feltétel nélkül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Az a kérésem tisztelettel, hogy ne ködösítsenek ugyanúgy, mint az orgia részleteit és a hazudozást illetően. Én arról kérdeztem, hogy a magyar munkavállalókkal mikor kezdenek el foglalkozni. Önök ígértek egy őszi gazdaságvédelmi akciótervet. Hol van ez az akcióterv? Mikor kerül elénk? Én elmondtam, hogy a munkavállalók 5, azaz öt százalékát tudták eddig részben egy kicsit megtámogatni a kieső béreket illetően. Mikor kerül a sor, konkrét dátumot várok, a másik 95 százalékra? Hogy tud azonosulni azzal, hogy 150 ezer munkanélküli honfitársunk az önök rendszerében semmiféle ellátásra nem tarthat igényt? És hogy tud azzal azonosulni, hogy a hitelmoratórium eredeti tavaszi igénybevevőinek a létszámát a negyedére szorította le ez a kormányzat? Ez lenne, államtitkár úr, a munkavállalókkal való foglalatoskodás? Ez már a gazdaságvédelem, vagy lesz még rosszabb is, államtitkár úr? Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm. Viszonválasz illeti meg államtitkár urat, miniszterhelyettes urat. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Hát, három perc alatt elég sok kérdést felvetett itt, végül eljutottunk a devizahitelesekhez. Ha megengedi, még egy témával visszatérnék az előző felvetésére, hogy miért volt szükség 900 milliárd forint felvételére. Ha önök figyelnék azt, hogy milyen a finanszírozási terve Magyarországnak, és figyelnék, hogy mennyi hitelt kell törleszteni 2021-ben, és ez a devizahitel vagy kötvény lényegében ezt pótolja, és olcsóbban, mint ahogy vissza kell fizetni 2021-ben a kölcsönt,
