Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 1. kedd - 173. szám - A szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

2656 gazdálkodónak. Úgyhogy egyrészt ezért is fontos lenne, ha már határidőhöz kötjük a javaslatot, ezen elgondolkodni. De van egy sokkal gyakorlatiasabb módosítási javaslatunk is, amely pedig abban rejlik, hogy a felszólítást követően, ha annak nem tesz eleget a tulajdonos, illetve a terület használója - ez egyébként lehet akár abból kifolyólag is, hogy az érintettet, mondjuk, tartós betegség akadályozza ebben, vagy adott esetben elhalálozott, és a hagyatéki eljárás folyamatban van, nem lehet tudni, hogy az örökösök közül ki lesz a tulajdonos -, hogy ne maradjon gazdátlanul ez a szőlő, és meg legyen művelve, ezért azt gondoljuk, hogy a hegybíró elrendelheti, illetőleg vállalkozót fogadhatna fel ennek az elhanyagolt területnek a megművelésére, rendbetételére egy szerződés alapján. A hegyközség fizetné ki ennek a költségeit, amit aztán ráterhelve az érintett ingatlanra, kielégítést nyerhet akár abból, hogy az így megmentett szőlő, amely piacképessé válik, esetleg annak a bevételéből, vagy ha ez nem lehetséges vagy nem elegendő, akkor pedig egy árverezést követően. Tovább menve a tokaji borvidékre vonatkozó különleges szabályokhoz, itt Hörcsik Richárd képviselőtársamra nézek, szerintem meg fogja tudni erősíteni a 16. § (5) bekezdésében foglalt szabályozást. Szintén érdemes lenne elgondolkodni ezen, hiszen úgy fogalmaz a tervezett jogszabály, hogy a tokaji borkülönlegességekre utaló neveket nem borászati termékeken feltüntetni tilos. (20.00) Alapvetően én egyetértek ezzel. Viszont van olyan termék vagy esetleg vannak olyan termékek, amelyek már hosszú ideje forgalomban vannak, ilyen például a hungarikumként 18 éve forgalomban lévő tokaji aszú bonbon, amelyet én még sajnos nem kóstoltam, de biztosan finom, hiszen ez egy tokaji aszúborba áztatott mazsolával töltött étcsokoládés desszert. Hogyha ezt a törvényt elfogadjuk, akkor ezt a terméket - és gondolom, vannak más hasonló termékek is - diszkrimináljuk és eltüntetjük a piacról, jelentős érdeksérelmet okozva egyébként a hosszú ideje forgalmazók számára. Esetleg érdemes lenne kivételt tenni bizonyos esetekben. A 16. § (10) bekezdésével kapcsolatban pedig szintén egy szakmai észrevétel, amely bekezdés úgy szól: „Tokaj eredetmegjelöléssel ellátott bor nem édesíthető.” Ugye, itt a szakma nem egységes, pontosabban egységes abban, hogy Tokaj-Hegyalján a szerencsi napfénynek nevezett kristálycukor ne kerüljön a tokaji borokba, ez nyilvánvaló, tehát egyértelmű, de nem is arról van szó, hanem hogy a szakma egy része a saját borából készült mustsűrítményt, amely egy természetes anyag, szintén a termelő szőlőjéből származik, miért ne használhatná a termékei előállításához. Ezen szintén érdemes elgondolkozni. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Végezetül mi nincs benne ebben a törvényben, amit nagyon szerettünk volna látni? Érdemes lenne azon is elgondolkozni, hogy a borászatoknak nyújtott jelentős közpénztámogatásokat, állami támogatásokat ahhoz kötni, hogy ezek a borászatok a felvásárolt szőlőt, a feldolgozott szőlő egy jelentős részét az adott borvidékről, adott esetben 50, legalább 50 százalékát az adott borvidékről vásárolják fel, ezzel is segítve a szőlőtermelőket. És ha már itt tartunk, jó lenne elérni, hogy ezek az állami támogatások ne látványpincészetekre vagy esetleg olyan nyaralókra fordítódjanak, amelyek borászatoknak vannak álcázva, ezeket a csalókat jó lenne kiszűrni a rendszerből. De az is egy észszerű elképzelés lehetne egyébként, hogy a közpénzzel a közösségi érdekeket megvalósító közösségi szőlőfeldolgozó üzemeket kellene támogatni. Továbbmegyek, szintén egy régóta élő probléma, ugye, azt szokták mondani, hogy jó bornak nem kell cégér. Hát, azt kell látni, hogy nekünk alapvetően jó boraink vannak, jó borászaink vannak, viszont a borászatok annak ellenére eladási problémával küzdenek, hogy a szőlőfelvásárlási árak hihetetlen módon csökkentek az elmúlt években, sok esetben még a művelési költséget sem fedezik, ezért aztán óriási problémával küzdenek a szőlőtermelők. A borok nem lettek olcsóbbak, viszont sok esetben nem tudják eladni azokat, tele vannak a pincék. Nem látom a törvényjavaslatban azt, hogy egy piackutatáson alapuló valódi marketingstratégia megvalósulna, hogy hogyan lehetne jó borpiacot csinálni, bár kétségtelen, és ezt egyben el is ismerem, hogy a bormarketingre a Fidesz-kormány az elmúlt időben jelentős forrásokat szánt, de ezt sokkal tudatosabban kellene felhasználni, mert mint láthatjuk, a statisztikák azt mutatják, az utóbbi tíz évben csökkentek a szőlőterületek, ahogy említettem, csökkent az export, és sajnálatos módon a hazai fogyasztás is.