Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2642 adták meg a jogi keretet. És nem tudok mást kérdezni, csak hogy miért most, miért négy évvel később hozták ezt a döntést, illetve miért most terjesztették elő ezt. És azt hiszem, az eddig elmondottakból kiderült, bár jelentősen bíráltam a kormányt a mulasztásaiért, illetve a rossz jogszabályalkotásért, nyilván ezt a törvényt mi támogatni fogjuk, mert következetes, rendpárti politikát folytatunk, és mi mindig ott állunk, ahol az emberek igazságérzete is áll, azaz jelen pillanatban ezt a jogszabályt elfogadhatónak és előremutatónak tartjuk mindenféleképpen. Hiszen államtitkár úr is elmondta, hogy mik azok a pozitívumai ennek a jogszabálynak, amiket már időm sincsen most megismételni, és nem is akarok megismételni, de az áldozatvédelem terén valóban előremutató szempontok vannak ebben a jogszabályban; valóban gyorsul a sértetti jogérvényesítés ezzel a jogszabállyal, illetve teljes egészében átdolgozásra került az elítéltek kártalanítási folyamata. Ez az újraszabályozás már sokkal jobb, mint az előző, és nyilván a legfontosabb az, hogy azok a férőhelyek megépültek. Milyen érdekes, hogy most néhány hónap alatt sikerült megépíteni, pedig a Covid-helyzet is nehezítette ezt a problémamegoldást, és ehhez képest néhány hónap alatt önök mégis megépítették. És valóban fontos az, hogy gyorsul ez az eljárás, és ami a legfontosabb ebben, most nem akarom az eljárás lépéseit végigelemezni, de amit a legfontosabbnak tartok, az az, hogy a végrehajtás szabályait önök jelentősen változtatják ebben a törvényjavaslatban. Már szó sincsen arról, hogy csak a sértetti kártalanítást és a gyermektartást lehetne bevenni a végrehajtás során, hanem gyakorlatilag minden mást, amit más emberek béréből is le lehet vonni, akiket nem valamilyen bűncselekmény miatt ítéltek el, azoknak a jövedelméből le lehet vonni, ugyanúgy most már az elítéltek sem kerülnek privilegizált helyzetbe, és az ő bérükből vagy a kártalanítási összegből is le lehet vonni. Bár azért ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem majd államtitkár úrhoz, ez pedig az új törvénynek a 19. § (2) bekezdése, ez azt mondja: a kártalanítás keretében kifizetett összegből nem vonható le az elítélt tartására fordított költséghez történő hozzájárulás. Ezt még mindig nem értem, hogy miért kerül a rab e tekintetben privilegizált helyzetbe, illetve az egészségügyi ellátása körében felmerülő költség, díj sem vonható ebből a kártalanítási összegből. Egyébként nagyban kiszélesíti ez a törvény a levonható összegek nagyságát, illetve azok jogalapját, de azért itt négy darab kivétel van, ami kapcsán egyelőre nem érthető, hogy miért van privilegizált helyzetben az elítélt. Azért majd ezzel kapcsolatban választ várnék államtitkár úrtól, de összességében, mivel a törvény előremutató és javít az eddigi állapotokon, ezért a Jobbik támogatja azt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Vejkey Imre. Őt hallgathatjuk most. Képviselő úr, parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/13954. számú törvényjavaslat egy olyan, több törvény módosítását tartalmazó komplex anyag, amely a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény által szabályozott, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás intézményének felülvizsgálatához kötődik. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közvéleményben óriási felháborodást váltott ki, hogy az olaszliszkai Szögi Lajos lincselői közül ketten is több millió forintos kártérítést kaptak, úgymond a rossz tartási körülmények miatt. Ez a két eset azonban csak a jéghegy csúcsa, ugyanis további, közel 12 ezer ilyen kártérítési pert indítottak a magyar állammal szemben, és a magyar állam több mint 8 milliárd forint kártérítést fizetett ki jogerős polgári bírósági ítéletek alapján a magyar állam büntetőügyben jogerősen elítélt bűnözőinek. A számadatokból is látszik, hogy az úgynevezett börtönbizniszre egy egész üzletág épült ki. Nem csoda, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr kijelentette, hogy a továbbiakban a magyar állam egy fillért sem fog kifizetni az elítélt bűnözőknek. (18.50)
