Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2634 Az elérendő cél tehát az volt, hogy az elítéltnek kifizetendő kártalanítás minél nagyobb hányada kerüljön a bűncselekmények áldozataihoz, az ezenfelül fennmaradó részt pedig az elítéltet terhelő más tartozások, fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére lehessen fordítani. A fentiek elérése érdekében a kormányzat több lépcsőben már eddig is számos lépést tett, amelyek célja a kialakult helyzet azonnali kezelése, az elérni kívánt célok fokozatos megvalósítása volt. A megvalósítás első lépéseként az Országgyűlés 2020. február 25. napján elfogadta a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvényt. A törvény legfontosabb rendelkezése az volt, hogy a visszaélések azonnali megszüntetése érdekében a kártalanítással kapcsolatos ügyekben a kifizetést azonnali hatállyal felfüggesztette. A kártalanításként megítélt összegek kifizetésének felfüggesztésére azért került sor, mert a kártalanítással összefüggésben kialakult visszaélésszerű joggyakorlat azonnali megszüntetésének ez volt az egyedüli hatékony eszköze. Ugyancsak a visszaélésszerű gyakorlat felszámolása céljából módosította a büntetés-végrehajtási kódex idevágó rendelkezését, előírva, hogy a kártalanításként megítélt összeg kifizetése a fogva tartott elítélt esetén a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára, szabadlábra helyezését követően pedig kizárólag az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogva tartott rendelkezése alatt álló fizetési számlára való kiutalással történhet. Ezzel vált ugyanis biztosíthatóvá, hogy a kártalanításként megítélt összeg, amely az adott személy által elszenvedett sérelem kompenzációja, ténylegesen és közvetlenül az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogva tartott kezéhez kerüljön. A veszélyhelyzet tavaszi kihirdetésére és ennek következtében a megnövekedett jogalkotói munkára tekintettel a kifizetések felfüggesztésének eredetileg június 15-éig meghatározott határideje 2020. december 31-ére módosult. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg a szabályozás úgy változott meg, hogy közben a sértetteknek, illetve a gyermektartásdíj jogosultjainak történő kifizetés lehetővé vált, tehát azóta a megítélt kártalanításokból a sértettek zavartalanul hozzájuthattak az őket megillető összeghez. Az Országgyűlés további jelentős lépésként elfogadta a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvényt, amely kifejezetten a polgári perjog területén kívánt egy sokkal egyszerűbb igényérvényesítési lehetőséget kialakítani a sértettek számára. A célja ennek a törvénynek az volt, hogy a sértettek egy, az addigiaknál sokkal egyszerűbb, kevesebb teherrel járó eljárásban érvényesíthessék a kártérítési vagy egyéb polgári jogi igényüket. Végül ki kell emelni, hogy a kormányzat a jogalkotási lépések mellett a börtönzsúfoltság felszámolása érdekében is jelentős előrehaladást ért el a börtönférőhelyek bővítésével, amelyet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága rekordidő alatt, augusztus végére teljesített is. Ennek megfelelően 2750 férőhelyet hoztak létre úgynevezett konténerbörtönök, szerkezeti szempontból könnyűszerkezetes építmények formájában. Az új épületegyüttesekben elhelyezhető fogvatartottak átszállítására kidolgozott ütemterv alapján került sor, ezzel a börtönök 113 százalékos telítettsége 96 százalékosra csökkent. Tisztelt Ház! A fenti, önmagában is nagy horderejű intézkedéseket követően érkeztünk el a most a Ház előtt fekvő törvényjavaslathoz, amely a fentiekben ismertetett lépéssorozatot teljesíti be. Meg kívánom jegyezni, hogy a törvényjavaslat benyújtását hosszas előkészítő munka előzte meg, amelynek során a kormányzat részletesen felülvizsgálta a hatályos szabályozás problémáit, a gyakorlatban jelentkező nehézségeket, mindazon pontokat, amelyek javításával, megváltoztatásával a jogalkotói célok elérhetőek, és a hatályos szabályozás hatékonysága növelhető. A törvényjavaslatban szereplő módosítások alapvetően két nagy körre oszthatóak fel: az egyik a törvényjavaslat hangsúlyosabb eleme magának a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásnak az újraszabályozása, a másik pedig a sértettek fellépési lehetőségeinek bővítése. A börtönzsúfoltsági kártalanítás intézményrendszerével szemben felmerült aggályok tehát olyan új szabályozás kidolgozását tették szükségessé, ami amellett, hogy megfelelő lehetőséget ad az áldozati igények érvényesítésére, biztosítja azt is, hogy a kártalanításként kapott összeg, ha az elítéltnek egyéb kielégítésre köteles kötelezettségei vannak, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a megtérülés alapjául szolgálhasson. A másik, jelentőségében legalább ilyen fontos, a gyakorlatban a jogalkotói várakozások szerint nagyobb változást hozó rész a sértettek fellépési lehetőségeinek a bővítése, igényérvényesítésének a
