Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2604 rá, de lehet, hogy az én figyelmemet kerülte el ez az apró malőr, akkor kérem, hogy majd az államtitkár asszony javítson ki ebben. De a lényegi tartalom az államosítás. Akkor most nézzük meg, hogy gazdasági szempontból ezt hogyan kellene csinálni. Tehát ha valami nem működik, önök azt mondják, hogy a hulladékgazdálkodás nem működik Magyarországon, ezzel lehet vitatkozni, mert valóban vannak olyan országrészek, ahol ez nem működik megfelelően, egyébként vannak olyan városok, önkormányzatok, ahonnan most önök ezt el akarják venni, ahol viszont nagyon is jól működik a hulladékgazdálkodás, de önök ezt egy kalap alá akarják venni. Jó, mondjuk azt, hogy valóban igazuk van, nem működik, vegyük egy kalap alá. Azt mondják, hogy egy jobban működő rendszert, egy gazdaságosabb rendszert szeretnének létrehozni, amit aztán koncessziós jogokban kiadnak. Tehát tulajdonképpen az állammal, az adófizetőkkel lenyeletik a kiadásokat, a bevételt meg odaadják a haveroknak - mert most akkor ezek szerint ez a javaslat erről szól, már ne is haragudjanak. A betéti díj kiváltása visszaváltási díjra: talán ez a legérzékenyebb része szakmailag az egésznek, mert sajnos ezzel önök nem az újrahasznosítást vagy az újratöltést fogják elősegíteni, hanem pontosan az ellenkezőjét. Tehát ezzel az fog történni, hogy még több, többségében műanyag hulladék fog keletkezni, ugyanis a gyártókat önök nem fogják ösztönözni arra, hogy ezeket a termékeket, illetve a göngyölegeket újrahasznosítsák, mivel elveszik azt az adókedvezményt tőlük, amit idáig a betéti díj miatt ők megkaptak. Sorolom tovább. Ahelyett, hogy a multi cégekre - ahogy egyébként valamilyen szinten eddig is így működött - testálnák rá ezeket a kötelezettségeket, a visszagyűjtést, az újrahasznosításra való előkészítésnek a felelősségét, tulajdonképpen részben állami feladattá nyilvánítják, amivel az adófizetőkre fogják ezt az egészet ráterhelni. Mi elkészítettünk nem olyan régen, és önök megelőztek minket a benyújtást illetően, úgyhogy majd ha ez a vita lezajlik, akkor egy hulladékgazdálkodásitörvény-módosítást mi, a néppárti Jobbik be fogunk nyújtani, amelyben sokkal kiterjedtebben foglalkozunk ezzel a témával, és sokkal több szinten fogjuk a megoldási javaslatainkat letenni a hulladékgazdálkodást illetően. Szerintem ebben a vitában még pár kétpercessel fel fogok szólalni, mert ez egész egyszerűen elképesztő, hogy már a hulladékgazdálkodással is pénzt akarnak kihúzni az adófizetők zsebéből, és azt nézik, hogy hogyan tudják ezt átrakni a haveroknak. Én ezt egész egyszerűen elfogadhatatlannak tartom. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony! JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ami a kiindulási pont, az az, hogy a kormány 2020-ban elfogadta a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben már lefektettük az illegális hulladéklerakás felszámolásának a célját, emellett pedig az üveg- és a műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának a biztosítását. Éves szinten nagyjából, ha Magyarországot nézzük, akkor közel négymillió tonna hulladék keletkezik, ebből nagyságrendileg 330 ezer köbméter az, ami illegális hulladéknak minősül. Magának az Uniónak a célja, amihez kapcsolódik ez a törvénymódosítás, egy olyan egységes rendszer, amely a hulladékgazdálkodást egységes jogszabályi keretben kívánja rendezni. Azért elsődleges cél a törvénymódosítással az életminőségnek a védelme, valamint a természeti erőforrásoknak az okosabb felhasználása és a magyar hulladékgazdálkodásban az úgynevezett körforgásos gazdasági modell bevezetése - ez a gyártást, a használatot és az újrahasznosítást jelenti. Ami a törvénymódosítás kapcsán szintén fontos, hogy a hulladékot nyersanyagként kezeli, és a hulladékban rejlő másodnyersanyagoknak a kihasználását és a felhasználását célozza meg. A körforgásos gazdasági modell a piacfelügyelet és a minőségbiztosítási eszközök révén kívánja megteremteni azt az egymásra épülő ellenőrző mechanizmust, amely ezt a célt szolgálja. Épp azért egy koherens rendszert kíván teremteni a törvénymódosítás a büntető, szabálysértési és közigazgatási szabályrendszer között. És ha uniós szinten vizsgáljuk azt, hogy hogyan néz ki a hulladékgazdálkodás, akkor azért az Unióban is lehet látni azt, hogy van egy úgynevezett paradigmaváltás, amelynek a célja
