Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2602 Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/13958. irományszámú törvényjavaslatban szereplő legfontosabb módosításokkal kapcsolatban az előbb államtitkár asszony jóvoltából elhangzott expozéban egy rendkívül részletes, átfogó képet és egy összefoglalást is hallhattunk. Éppen ezért a vezérszónoki felszólalásomban szeretném a törvényjavaslat néhány olyan részét kiemelni csupán, melyek véleményem szerint fontos elemei a hulladékgazdálkodást és az energetikát érintő módosítási javaslatoknak egyaránt. Tisztelt Képviselőtársaim! A hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításának legfőbb célja az ország megtisztítása. Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy meg kell tisztítani az országot a több évtizede lerakott hulladékoktól, valamint a hulladékgazdálkodási szabályszegések megfelelő szankciórendszerének biztosításával a teljes hulladékgazdálkodási ágazatot egy sokkal hatékonyabb és erőteljesebb hatósági ellenőrzés alá kell rendelni. Lényeges cél, hogy meg kell előzni az illegális hulladék újraképződését, és biztosítani kell a megfelelő hulladékgazdálkodás alapjait is, továbbá a hulladékgazdálkodási célrendszer mind teljesebb megvalósulása érdekében támogatni kell az ágazat minőségbiztosítását, és ehhez megfelelő szervezeti fórumrendszert is rendelni szükségeltetik. Fontos tehát megemlíteni mindezek tükrében, hogy hulladékgazdálkodási szempontból a javaslat hazai előzménye az úgynevezett klíma- és természetvédelmi akcióterv, továbbá ezenkívül az előttünk fekvő javaslat implementációs kötelezettségeknek is eleget kíván tenni. A kormány a klíma- és természetvédelmi akciótervben megfogalmazott célok elfogadásával kifejezte határozott szándékát arra vonatkozóan, hogy olyan intézkedéseket tegyen, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a hulladékképződés csökkentéséhez és az illegális hulladéklerakás megelőzéséhez egyaránt. Azt gondolom, hogy ezek mindenféleképpen támogatandó célkitűzések. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az akciótervben foglaltakkal összhangban, a „Tisztítsuk meg az országot!” projekt keretében 2020 júliusában megkezdődött az eddig lerakott illegális hulladékok felszámolása is. Azonban azt is látni kell, hogy a projekt csakis akkor lehet eredményes, csakis akkor lehet sikeres, ha az illegális hulladék nem képződik újra, ezért szükséges a kapcsolódó szankció- és ellenőrzési rendszer további szigorítása. A hulladékgazdálkodási rendszerünk reformjához azonban az is szükséges, hogy a teljes hulladékgazdálkodási folyamaton túl az úgynevezett körforgásos gazdaságra történő áttérés valamennyi aspektusát megfelelőképp figyelemmel kísérje, ellenőrizze, minőségbiztosítását elvégezze, és szükség esetén szankcionálja egy arra feljogosított, erős, határozott jogosítványokkal felruházott közigazgatási szerv. Ez az új szerv pedig nem más, mint a hulladékgazdálkodási hatóság. Mindezek mellett a hatékony és gazdaságos működés, valamint az európai uniós hulladékgazdálkodási célkitűzések teljesítése érdekében a javaslat egy új koncessziós modellt is létre kíván hozni a hulladékgazdálkodási ágazatban. Az ágazat elemzése során ugyanis megállapítható, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer költségét - gondolok itt szolgáltatási, amortizációs költségekre, például a különféle fenntartási kiadásokra, mondjuk, a környezet és energetikai operatív programhoz, projektjeihez kapcsolódóan vagy éppen a céltartalék képzésére - az elsődleges bevételként szolgáló, ingatlanhasználóktól beszedhető közszolgáltatási díj a legtöbb esetben ezt a rendszerköltséget nem fedezi. Az egyenleget egyébként kismértékben javítani tudja a hulladékokból nyert úgynevezett haszonanyag-értékesítésből származó bevétel, ám ennek ellenére is jól látható, hogy a közszolgáltatási rendszer működése költségvetési támogatást igényel. Ezenfelül fontos hangsúlyozni, hogy a vonatkozó uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a tervezet az italcsomagolások esetében egy automatákból és kézi visszaváltó helyekből álló visszaváltási rendszer bevezetésére is javaslatot tesz, amelyben a vásárló a műanyag, az alumínium és az üveg csomagolású termékek után visszakapja a csomagolás díját. A javaslat szerint a jövőben az állam meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet annak érdekében, hogy a termékek újrahasznosítása, valamint a termékekből és
