Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 1. kedd - 173. szám - Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. BOROS ANITA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:

2598 ben az elmúlt 15 év legmagasabb értékével, 8,1 millió tonnával, az építőipar 2019-es kiemelkedő nemzetgazdasági eredményeihez igazodva. A települési hulladék mértéke szintén jelentős mértékben csökkent, hiszen 2004-ben még csak 4,5 millió tonna volt, 2010-ben kicsit több mint 4 millió, 2015 óta azonban csak 3,7 millió tonna termelődik belőle, és hasonló tendenciák figyelhetők meg a sokkal kisebb részarányt képviselő mezőgazdasági és veszélyes hulladék arányát tekintve is. Egy nagyon fontos és érdekes gazdasági szempont, amelyet érdemes egy ágazat tekintetében vizsgálni, hogy a keletkezett hulladék mennyisége a teljes éves GDP arányában mennyi, azaz ezer euró GDP megtermelése során mennyi hulladék keletkezik. Ez a mutatónk 2018-ban a második legjobb volt a V4-eken belül, és azt is hozzá kell tennünk, hogy az elmúlt 15 évben mi, magyarok 55 százalékot javultunk, a csehek csak 35, a szlovákok 25, a lengyelek 20 százalékot tudtak javítani a 2004-es teljesítményükhöz képest, noha 2004-ben még mi, magyarok voltunk a legszennyezőbbek. A körforgásos gazdaság egyik legfontosabb jellemzője, hogy a másodnyersanyagokat is visszajuttatja a gazdaságba, így újra meg újra kiaknázza annak termelőképességét. Ennek a körforgásnak az alapja tehát valójában nem más, mint a hulladék másodnyersanyag-termelése, amely alkalmas arra, hogy visszavezethetővé váljon a gazdaságba. Az kétségtelen, hogy jelentős előrelépés történt a hulladék újrahasznosítása tekintetében, azonban a tényleges gazdasági áttöréstől még messze vagyunk. Noha az anyagában hasznosított hulladékok aránya 2007-től kezdve trendjében folyamatosan emelkedik, 2004-ben 35,3 százalékról ’19-ben már 65,3 százalékra nőtt, emellett trendjében folyamatosan csökken a megfigyelt teljes időtávban a csupán lerakással ártalmatlanított hulladék aránya az összes hulladékkezelési mód között. 2004-ben a hulladék majdnem 60 százalékát raktuk le hulladéklerakókban, 2010-ben már csak 48,7 százalékát, ’15-ben 40 százalékát, ’19-ben pedig már csak 27,8 százalékát. Ha csak a települési hulladékot nézzük, ott is az látható, hogy 2004-ben még a hulladék 84 százaléka került lerakóba, ’10-ben és ’15-ben 51 százaléka, ’18-ban 48 százaléka, ’19-ben egy picit több mint 48 százaléka, 50 százaléka. Az újrahasznosítási arány a települési hulladékok esetében 2004-ben 11 százalékról 2019-re 35,8 százalékos mértékre javult, ez a V4-es országok között a legjobb eredménynek tekinthető, de még mindig jelentősen elmaradunk az Unió 47,4-es átlagától. A tendencia tehát Magyarországon valójában az, hogy növeltük az újrahasznosítás arányát, de még mindig nagyon sok hulladék kerül a lerakóba, és csak ezt követi valójában harmadikként az energetikai típusú hasznosítás. Ugyanakkor érdemes megjegyeznünk azt is, hogy jelentős mennyiségű újrafeldolgozható nyersanyagot exportálunk. Ennek aránya az elmúlt 15 évben több mint háromszorosára nőtt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezek a nyersanyagok nem a magyar gazdaságban kezdik meg a körforgásukat. A teljes körforgásos gazdaságban a hulladék fogalmát a lehetőségekhez mérten minimalizálják a termékek és az ipari folyamatok gondos átgondolása, megtervezése révén, hogy az erőforrásokat folyamatosan a felhasználásban tartsák, és az elkerülhetetlen hulladékok vagy maradványok újrahasznosítása vagy hasznosítása is megvalósuljon. Az Ellen MacArthur-féle modell a gazdaságot egy rendszerdiagramban írja le, amely két anyagciklusból áll, egy biológiai ciklusból, amelyben a maradványok felhasználás után visszatérnek a természetbe, és van egy másik lába, egy technikai ciklus, amelyben a termékeket, alkatrészeket vagy anyagokat tervezik és forgalmazzák, és így minimalizálják a pazarlást. Egy ilyen kör alakú rendszer célja a tiszta, olyan tiszta és nem mérgező anyagok és termékek felhasználásának a maximalizálása, amelyek könnyen karbantarthatók, újrafelhasználhatóak, javíthatóak vagy felújíthatóak, így meghosszabbítható az élettartama a termékeknek, később pedig könnyen szétszerelhetők és új termékekké újrahasznosíthatók, minimálisra csökkentve a pazarlás lehetőségét. A hulladékgazdálkodás központi szerepet játszik a körforgásos gazdaságban, meghatározza az EU hulladékhierarchiájának gyakorlati megvalósítását. A hulladékhierarchia prioritási sorrendet határoz meg a megelőzéstől, az újrafelhasználásra vonatkozó felkészüléstől, az újrafeldolgozástól az energiafelhasználásig, az ártalmatlanításig, és természetesen a hulladéklerakásig is.