Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 28. hétfő - 152. szám - Bősz Anett (DK) - a pénzügyminiszternek - „Hogyan pótolja az öttagú család azt az egy szelet húst?” címmel - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
260 Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválaszra Farkas Sándor urat illeti a szó. Parancsoljon, államtitkár úr! FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Akkor ön ezek szerint a sávolyi autópálya mellett kampányol? - most visszakérdezek. Mert engem azzal bizonyít (sic!), hogy egyáltalán ki kampányol, hogy én mi mellett kampányolok. Én egyetlenegy dolog mellett kampányolok, amellett, hogy azok a beruházások, amelyek elkészülnek, ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy a Dunántúlon vagy Kelet-Magyarországon, de mégse mindegy, mert azért Kelet-Magyarország fejlettsége jóval hátrébb van, mint a nyugatmagyarországi fejlettség, éppen ezért, ha egy ilyen beruházás odakerül, akkor egyértelműen ennek a térségnek a gazdasági fejlődése fog megerősödni. És az, hogy most 300 hektárt leaszfaltoznak? Tisztelt Képviselő Úr! Ön is tudja, hogy ez nem valós szám. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Bősz Anett (DK) - a pénzügyminiszternek - „Hogyan pótolja az öttagú család azt az egy szelet húst?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Bősz Anett képviselő asszony, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Hogyan pótolja az öttagú család azt az egy szelet húst?” címmel. Tisztelt Képviselő Asszony! Miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Tállai András államtitkár urat jogosította föl. Bősz Anett képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A munkanélküliség és az infláció közti rövid távú gazdasági összefüggésekről én most nem kívánok önöknek kiselőadást tartani, ön is és én is tisztában vagyunk azzal, hogy ha külső gazdasági hatások miatt kínálati sokk éri a gazdaságot, akkor harmonizálni kell két célt: az árak féken tartását és a foglalkoztatottság megőrzését. A rövid távú gazdasági hatások jelentős kihívások elé állítanak valamennyi gazdaságstratégiai tervezőt. Ebben a helyzetben könnyű hibázni, ez pedig meglátásom szerint hazánkban meg is történt. A koronavírus okozta gazdasági, társadalmi válság kiszámíthatatlan. A krízis a kínálati és a keresleti oldalon is meglepetéseket okoz mindnyájunknak, de az nem megengedhető, hogy a gazdasági következmények örvényként húzzák le hazánkat. A gondunk kettős: a munkanélküliségi rátát, ha megnézzük, akkor hazánknál csak Görögországban esett vissza jobban a foglalkoztatottság az Európai Unióban, emellett két hónapja zsinórban Európa-bajnokok vagyunk az árszínvonal átlagos növekedésében. Az Unióban 0,4 százalékos az átlagos inflációs ráta, idehaza megközelíti ennek tízszeresét. A szezonális élelmiszerek ára több mint 20 százalékkal emelkedett, amivel szintúgy az Eurostat-listák élén végeztünk. A problémákat tovább erősíti, hogy az előző év azonos időszakában 12 százalékkal kevesebbet kellett fizetnünk egy euróért, mint most. A sertéskarajért például tavaly nyárhoz képest több mint 19 százalékkal fizetünk ma többet. Ugyanabból a pénzből tehát, amiből tavaly még öt szeletet lehetett venni, ma már csak négyet. Tisztelettel kérdezem önt, főként, hogy sok családfenntartó vesztette el munkáját idehaza: hogyan pótolja az öttagú család azt az egy szelet húst? Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ, mint hallhattuk, Tállai András államtitkár úrtól, miniszterhelyettestől fogjuk hallani. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
