Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - Egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2567 Kárpát Dániel közbeszól.) Csak ugye, most önök velük kötöttek szövetséget, és őket akarják visszasegíteni a hatalomba. Független közgazdászok kiszámolták, hogy ha hitelből építették volna az M5-ös és az M6-os autópályát, 2750 milliárd forintot spóroltak volna a magyar nemzetgazdaságnak. Még az idei évben is 150 milliárd forintnál többet fizet a magyar költségvetés ki a káros PPP-szerződések miatt, amit az önök elvbarátai 2002-2010 között megkötöttek. Az volt a káros a magyar költségvetésnek, az volt a káros a magyar nemzetgazdaságnak, s az volt az az égbekiáltó bűn, ami akkor elkövetésre került. És még egyszer mondom, amikor önök elmondják, hogy mire hogy, milyen pénzeket kellene költeni, akkor gondoljanak arra, hogy 2750 milliárd forinttal több lenne most a kasszában, ha nem a külföldi haveroknak juttatták volna oda Varju képviselő úrék abban az időszakban. (12.30) Számunkra fontos célkitűzés, hogy a magyar emberek mindennapi életét megkönnyítő, a bürokráciát és az adminisztrációs terheket csökkentő intézkedések megvalósítását tűztük ki célul, valamint a minél szélesebb körű online ügyintézés bevezetését. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a 2014 óta működő nemzeti mobil fizetési rendszer, mellyel országosan egységes platformon nyílik lehetőség a közterületi parkolási díj, az autópályadíj, az útdíj és a személyszállítási menetjegyek mobil fizetéssel való kiegyenlítésére. A nemzeti mobil fizetési rendszer jelenleg közel négymillió felhasználóval 90 városban működik, és a szolgáltatási köre folyamatosan bővül. 2018-ban sikeresen elindult Budapesten a közlekedési mobil jegy, majd ezt követően az idei évtől már országos lefedettséget biztosít a Volánbusz által működtetett 69 helyi városi közlekedési rendszeren, valamint az olyan nagyvárosokban is, melyek önálló helyi közösségi közlekedéssel rendelkeznek, mint Szeged, Miskolc, Tatabánya, Pécs, Kecskemét, Veszprém vagy éppen Debrecen. Ezenkívül a nemzeti mobil fizetési rendszer országosan használható autópálya-matrica vásárlására, valamint számos helyen parkolási díj fizetésére is alkalmas. A nemzeti mobil fizetési rendszer 2014-es elindulása óta több mint 175 millió darab mobil fizetési tranzakciót bonyolított le, 135 milliárd forint értékben. A nemzeti mobil fizetési rendszer lényege, hogy az azt működtető Nemzeti Mobilfizetési Zrt. egyfajta nagykereskedőként szerződésben áll valamennyi közszolgáltatóval, és a továbbértékesítés lehetőségét az egyenlő elbánás mellett biztosítja a vele szerződésben álló kiskereskedelmi oldali viszonteladóknak. A nemzeti mobil fizetési rendszer kialakításakor az volt a cél, hogy országosan egységes platform jöjjön létre, és külföldi gazdasági szereplők ne tudjanak a magyar felhasználók mobil fizetési tranzakcióiból óriási profitot realizálni, ahogy ez egyébként történt 2010 előtt. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Álláspontja szerint ugyanis a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. számára biztosított kizárólagos jog indokolatlanul korlátozza az érintett szolgáltatások piacához való hozzáférést a más tagállamban letelepedett gazdasági szereplők részére. A Bizottság fölszólalt a külföldi tőke javára. Ezt követően a Bizottság keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál, és másfél év bírósági eljárás után a Bíróság megállapította, hogy a mobil fizetési rendszerre vonatkozó szabályozás sérti a szolgáltatási irányelv letelepedési jogra vonatkozó rendelkezéseit, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságát, ugyanakkor nem mindenben adott helyt a Bizottság keresetének. De a Bíróság a meghozott ítéletben azt javasolta, hogy egy versenynyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer megfelelő intézkedés lenne. Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy koncessziós modellt hoz létre, mely eleget tesz a Bíróság által hozott ítéletnek, és megfelel az ügyben eddig képviselt magyar érdekeknek is. Ez az a szűk mezsgye, amiről beszéltem az elején. A törvényjavaslat alapján a mobil fizetés nagykereskedelmi oldala továbbra is országosan egységes platformot biztosít, ugyanakkor a jelenlegi megoldással szemben nem a kormány jelöli ki rendeletben a platform üzemeltetőjét, hanem koncessziós eljárásban, határozott időre lehet elnyerni a mobil fizetési platform üzemeltetésének a jogát. A törvényjavaslat továbbá kivezeti a kényelmi díjakat, sem a viszonteladók nem szedhetnek kényelmi díjat a végfelhasználóktól, sem a koncessziós rendszer működtetője nem szedhet kényelmi
