Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A Magyarország Kormánya és Svédország Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló t... - VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2543 A Magyarország Kormánya és Svédország Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Miután elfoglalták helyüket, megkezdjük munkánkat. Soron következik a Magyarország Kormánya és Svédország Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13933. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Vargha Tamás úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat célja Magyarország európai uniós tagságából fakadó kötelezettségének teljesítése, egészen pontosan az Európai Unió Bíróságán született, a tagállamokra nézve kötelező ítélet végrehajtása. Ezen ítélet 2018. március 6. napján született, az Európai Unió Bírósága hirdette ki a Szlovák Köztársaság és az Achmea BV közötti peres ügyben. A bíróság megállapítása szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula. Ennek a klauzulának értelmében, ha az Európai Unió egyik tagállamának beruházója egy másik tagállamban létesít beruházást, és ezzel a beruházással kapcsolatban vita merül fel, választottbírósági eljárás indítható. A bíróság ítélete szerint a beruházó és az állam közötti választottbírósági kikötések ellentétesek az uniós joggal, azok ugyanis aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert. Az ítélet végrehajtása és az ehhez kapcsolódó uniós szintű, összehangolt cselekvés megteremtése érdekében a tagállamok vállalták, hogy megszüntetik valamennyi kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásukat. A tagállamok között fennálló kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások rendezett keretek között történő megszüntetése érdekében az EU tagállamai között egy sokoldalú nemzetközi tárgyalás kezdődött, hogy megállapodásra jussanak, és ebben a tárgyalási folyamatban Magyarország is aktívan részt vett, eleget téve az uniós jogból fakadó kötelezettségének. Ezen tárgyalások eredményeképpen létrejött a magyar érdekeknek is megfelelő megállapodás az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről. Ezt 2020. május 5-én alá is írták Brüsszelben. 23 tagállam írta alá, köztük hazánk is, és ezt egy törvényben ki is hirdettük. Fontos megjegyezni, hogy Svédország, Finnország, Ausztria, Írország és az Egyesült Királyság különböző szakpolitikai célokra hivatkozva nem írta alá ezt a megállapodást. Svédország a bilaterális felmondás érdekében egy szóbeli jegyzék útján javaslatot tett a Stockholmban, 1987. április 27-én aláírt megállapodás felmondására, amely még a Magyar Népköztársaság és a Svéd Királyság Kormánya között köttetett annak idején. A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezései szerint a felek közös megegyezése alapján lehetőség nyílik a beruházásvédelmi megállapodás ilyen módon történő megszüntetésére. Ennek megfelelően Svédország szóbeli jegyzéke, illetve Magyarország válaszjegyzéke együttesen alkotja a két állam közötti beruházásvédelmi megállapodás megszüntetéséről szóló megállapodást. A magyar szabályozás alapján a szóban forgó nemzetközi jogi kötelezettség megszüntetésének a magyar fél általi elfogadásához szükség van az Országgyűlés felhatalmazására. A felmondást törvényben kell elrendelni, és a közös megegyezéssel történő megszüntetést tartalmazó jegyzékváltást is ugyanezen törvényben kell kihirdetni. A jelen törvényjavaslat tárgyát képező megállapodás a
