Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 30. hétfő - 172. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN (DK):
2509 Fontos hangsúlyozni azt, hogy a menhelyeknek és ezeknek a civil szervezeteknek a mindennapi munkáját segítő önkéntes munkavégzés szinte lehetetlenné vált a koronavírus terjedésének egészségügyi kockázatai miatt. Viszont arra is fontos felhívnom a figyelmet, hogy ebben a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben eddig is főként nagylelkű felajánlásokból, jószívű adományozóknak a mindenféle pénzbeli és tárgybeli juttatásaiból próbálták ellátni a tevékenységeiket ezek az állatvédelmi szervezetek és menhelyek. Ezek az adományozások sajnos az utóbbi időben egyre inkább csökkennek, sőt nagyon sok esetben teljesen megszűntek, elapadtak. Ez azért is nagyon-nagyon kritikus helyzetet eredményezett ezeknek a szervezeteknek az életében, hiszen ahogy nagyon sok civil szervezettel egyeztetek, és jó néhány felelős állattartóval is egyeztetek, a leginkább legjelentősebb mindennapi költségei a különféle beteg, sérült vagy mentett állatoknak az ellátásával együtt járó állatorvosi költségek, emellett ezen állatok kórházi kezelésének a kiadásai, valamint az állatok gyógyulását segítő eszközöknek, gyógyszereknek a kiadásait jelentik. Mivel nincsenek olyan gazdasági helyzetben, nem kapnak akkora közvetlen támogatást sem pályázaton, sem pedig közvetlenül az Országgyűléstől, illetve a kormánytól ezek a szervezetek, így most már szinte kritikus helyzetbe kerültek. Azt gondolom, hogy jómagam és természetesen minden képviselőtársammal együtt megértem azt, hogy ebben a világjárvány-helyzetben, a koronavírus okozta rendkívüli helyzetben természetesen az emberek életének a mentése a legfontosabb, de mint ahogy jó néhány olyan területen a kormányzat és az Országgyűlés is már szerepet vállalt és beavatkozott, így én állatvédelmi politikusként, állatbarátként, állatszerető emberként nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy ne hívnám fel erre a figyelmet. Ezekkel a civil szervezetekkel és ezzel a nagyon sok felelősen gondolkodó, hétköznapi állatszerető családdal történő egyeztetésem során jutottam arra az elhatározásra, hogy én kezdeményeztem írásbeli kérdésemben Varga Mihály pénzügyminiszter úrnál, hogy tervezi-e, illetve mikor tervezi a kormány azt, hogy segít ezeken a civil szervezeteken, mégpedig azzal az eszközzel, hogy csökkenti az állatok gyógyulását segítő áfakiadásokat. Ezek a civil szervezetek és ezek a felelős állattartók is elmondták, hogy óriási segítség lenne, ha az állatorvosi költségek áfáját, a kórházi kezelések áfáját, az ezekkel járó kiadásokat, illetve az állatok gyógyulását segítő gyógyszerek esetében is az áfát jelentős mértékben, 5 százalékra mérsékelné a kormány, illetve ha ez lehetséges, akkor bizonyos esetekben teljesen elengedné. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk számára rendkívül jó kezdeményezés lenne. Azt látjuk, hogy az utóbbi időben elindult egy normális párbeszéd az Országgyűlés, illetve a kormányzat részéről egyrészről a civil szervezetek, másrészről más politikai pártok felé. Ezt mindannyian, azt gondolom, üdvözítőnek tartjuk, de természetesen rendkívül hosszú út áll előttünk. Bízom benne, hogy ahogy ez a jó kezdeményezés elindult, hogy valami talán elindult az állatvédelem területén, úgy ez a felvetésem is meghallgatásra találhat, hiszen ez nemcsak az én felvetésem, hanem több száz civil szervezetnek a javaslata, és több millió állatszerető magyar ember javaslata. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga Zoltán képviselő úr, a DK-ból: „Miközben Orbán udvari gázszerelőjének a zsebét kitömik állami százmilliárdokkal, a magyar vállalkozásokat tönkreteszi a kormány” címmel. Öné a szó, képviselő úr. VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezen a késői órán igen kínos témáról kell beszéljünk, hiszen miközben a kormányfő körömszakadtáig harcol látszólag az Európai Unióval, valójában a józan ésszel szemben a jogállamiság miatt, csupán azért, vélhetően, hogy tovább lophasson, a magyar kis- és közepes vállalkozások, az elégtelen válságkezelés, a kormány nemtörődömsége miatt lassan a tönk szélére kerülnek. Minden kormányzati propaganda- és hazugságáradat ellenére mára a munkavállalók mellett a vállalkozók a saját bőrükön és a pénztárcájukon érzik, hogy magukra hagyta őket az Orbán-kurzus. Európában, tudjuk, hogy talán az egyik legrövidebb időtartamú és a legalacsonyabb összegű az
