Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 30. hétfő - 172. szám - A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2504 A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások, ahogy jelenleg sem, úgy a későbbiekben sem csak a munkavállalók közvetítését fogják jelenteni. A szolgáltatások egy olyan komplex tanácsadási segítő rendszert foglalnak magukban, amellyel az álláskereső a munkahely megszerzéséhez szükséges ismereteket megszerzi, fejleszti, segítséget nyújt az állami foglalkoztatási szerven keresztül az álláskeresőnek, és nyilván a cél teljesen egyértelmű: a munkaerőpiacra történő minél hatékonyabb visszatérés. Látható tehát, hogy a jelen törvényjavaslat nem vonatkozik sem a magánmunkaerőközvetítő, sem a munkaerő-kölcsönző cégekre, mivel teljesen más alanyi kört, elsősorban az álláskeresőket és egyéb, munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket helyezi a középpontba. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy a foglalkoztatást elősegítő támogatásban és szolgáltatásban részesülő munkáltató, munkavállaló vagy álláskereső aktív módon vegyen részt a helyzetének a javításában. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen nagyon sok esetben az illető személy aktivitása vagy passzivitása egyébként mindennek a kulcsa. Így a korábbinál is hangsúlyosabban jelenik meg az a munkáltatói kötelezettség, hogy a munkaerőigényről, vagyis az üres álláshelyről és annak betöltés miatti megszűnéséről folyamatos tájékoztatást adjon az állami foglalkoztatási szervnek. Nem hiszem, hogy különösebben indokolnom kell, de ez az együttműködés tulajdonképpen elengedhetetlen. Ösztönző újdonság a tervezetben, hogy a foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő munkáltató foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzése szélesebb körű lesz, mivel a támogatások foglalkoztatási feltételeinek érvényesülésére is kiterjed majd a hatóság ellenőrzési jogosultsága. Az általános vita során azt tapasztaltuk, hogy nem mindenki számára volt egyértelmű az új foglalkoztatásfelügyeleti hatóság mibenléte. Ez a jelenlegi szervezethez képest tényleges átalakulást egyébként nem eredményez. A feladatok bővülése, a hangsúlyok megváltozása, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal való kapcsolat indokolja az átnevezést. Ezért is szükséges a hatóság megnevezését számos más törvényben is módosítani. A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság tekintetében úgy, mint jelenleg a munkaügyi hatóság kapcsán is, törvény mondja ki, hogy a szervezeti kereteket kormányrendelet szabályozza. A hatósági feladat továbbra is a kormányhivatalon belül, míg a szakmai irányítás változatlanul a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hatáskörében marad, tehát ő számol majd be a hatóság munkájáról az Országgyűlésnek. A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság csupán a jog eszközével tud fellépni, és ez nem jelenthet mindenre orvosságot. Ehhez szükséges a foglalkoztatói tudatosság is. Ugyanakkor az ellenőrző tevékenység nyilván hozzájárulhat a foglalkoztatói tudatosság megerősítéséhez. A munkaügyi ellenőrzési szervezet a rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális lehetőségek hatékony kihasználásával évente tízezres nagyságrendben tart országszerte vizsgálatokat a munkáltatóknál. A 2019. évben a munkaügyi hatóság 15 509 munkáltatónál tartott ellenőrzést, amelyek 63 959 munkavállaló foglalkoztatási körülményeit érintették. Az elmúlt tíz év viszonylatában a munkaügyi hatóság összesen több mint egymillió munkavállaló esetében vizsgálta az alapvető munkajogi szabályok érvényesülését. A hatósági ellenőrzés hatékony... - amely azt a működést nyilván a továbbiakban is fenn kívánja tartani, és teljesen egyértelmű, hogy a munkavállalók érdekeit kívánjuk elsősorban képviselni. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzés során egy új szabállyal is él, amely azt tartalmazza, hogy akár egy nap bejelentés nélküli munkavégzés után is 30 napos, a társadalombiztosítási ellátást is eredményező jogviszony jöhet létre, vagyis egy automatikus bejelentés történik, és amennyiben megállapítottuk, hogy ez a foglalkoztatás hosszabb időtartamú, akkor nyilván ez a bejelentés is hosszabb időre vonatkozhat visszamenőleg. Mivel az ellenőrzések jellemzően pár napos vagy hetes feketefoglalkoztatást lepleznek le, így a bejelentett napok száma, ahogy említettem, tekintettel a 30 napos jogviszony hatósági létrehozására, nagyságrendekkel emelkedhet. Ezzel párhuzamosan nőni fog a munkavállalók szolgálati ideje és a jogosultsága a társadalombiztosítási ellátáshoz. A munkaügyi hatóság mindenekelőtt arra törekszik, hogy olyan munkahelyeken tartson ellenőrzést, ahol a munkavállalók jogait a korábbi évek tapasztalatai alapján jellemzően megsértették. Az ellenőrzési célcsoport kiválasztásának hatékonyságát tükrözi, hogy tavaly a vizsgált munkáltatók 72,5 százalékánál tárt fel a munkaügyi hatóság szabálytalanságot, vagyis sajnos vannak visszaesők. A munkaügyi hatóság - a jövőben foglalkoztatásfelügyeleti hatóság - most is minden egyes panaszt
