Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 30. hétfő - 172. szám - A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója:
2497 Most megkérdezem először az államtitkár urat, hogy kíván-e reagálni. (Jelzésre: ) Az államtitkár úr nem reagál. Előterjesztők? (Jelzésre: ) Mivel nincs mire, ezért ők sem kívánnak reagálni. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tehát a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/13479. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Tehát megadom a szót Héjj Dávid Ádámnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon! HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. november 26-án tartott ülésén megtárgyalta a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/13479. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 37 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapvetően európai uniós jogharmonizációs célú jogszabály-módosításokat tartalmaz, amelyek egyebek mellett rögzítik a kettős minőség témakörét, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítve azt, ha egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, mintha megegyezne egy más tagállamban forgalmazott azonos áruval, miközben az áru összetételében vagy jellemzőiben jogszerű és objektív tényezőkkel nem indokolható, jelentős eltérések mutatkoznak. A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme tehát a kettős minőséggel szembeni fellépés jogi hátterének megteremtése. Magyarország 2017-ben az elsők között jelezte az Európai Unióban megvásárolt termékek kettős minőségét, a magyar kormány számára ugyanis elfogadhatatlan a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetése. Elsődleges cél volt tehát, hogy olyan uniós jogi szabályozás szülessen meg a fenti gyakorlat megszüntetése érdekében, amely valóban alkalmas a jelenség kiküszöbölésére. Az Európai Bizottság 2018. április 11-én terjesztette elő az uniós fogyasztóvédelmi joganyag korszerűsítésére vonatkozó jogalkotási javaslatait a „new deal for consumers”, azaz az új megállapodás a fogyasztók érdekeiért javaslatcsomagban. A javaslatcsomag valós problémákra mutat rá, az e-kereskedelemmel, és ahogy korábban már mondtam, a termékek kettős minőségével kapcsolatban. Az előterjesztés jelentőségét tehát az adja, hogy elfogadását követően megteremti a jogi alapját a termékek kettős minőségével szembeni fellépésnek. Ennek alapján a kettős minőséget a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat egyik eseteként hatósági eljárás keretében szankcionálhatja majd a Fogyasztóvédelmi Hatóság. A szabályozás szerint tisztességtelennek minősülnek majd azok a gyakorlatok, amikor egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy az márkanevében, küllemében megegyezik más tagállamokban forgalmazott áruval, azonban összetételében vagy más jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják. A termékek kettős minőségének kérdésével kapcsolatban a középtávú célkitűzés a jelenség minél hatékonyabb visszaszorítása annak érdekében, hogy a megtévesztő gyakorlat megszűnjön mind az uniós, mind pedig a hazai piacon. A hosszú távú célkitűzés pedig a kettős minőség teljes kiküszöbölése. Az NDC e-kereskedelemre vonatkozó előzményét 2017-ben az EB által elvégzett célravezetőségi vizsgálat jelentette, amelynek során megállapították, hogy az Európai Unió fogyasztóvédelmi joga elősegíti az egységes piac működését és biztosítja a fogyasztóvédelem magas szintjét, de azt is
