Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 28. hétfő - 152. szám - Varju László (DK) - a Magyar Nemzeti Bank elnökének - „Miért hagyták magukra az embereket, miért engedték el a forint kezét?” címmel - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:
250 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy én is egy nagyon rövid idézettel kezdjem! A jegybanktörvényből szeretnék idézni, amely így szól: „A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaságpolitikáját.” Fontos tudni, hogy az árstabilitást úgy definiáljuk Magyarországon, hogy az inflációs célérték egy 3 százalékos érték, és az az elvárásunk, hogy az infláció 3 százalék körül, plusz-mínusz 1 százalékos sávban, tehát 2-4 százalék között alakuljon. Engedjen meg megint csak néhány tényértéket az elmúlt négy évből! 2017-ben az átlagos infláció Magyarországon 2,4, 2018-ban 2,9, 2019-ben 3,4, 2020-ban a jelenlegi elemzések szerint 3,5-3,6 százalék lehet, tehát látható, hogy folyamatosan ebben a jegybanki célérték körüli sávban alakul az infláció. 2001 óta működteti Magyarország az úgynevezett inflációs célkövetés rendszerét. Azóta első alkalommal látjuk azt, hogy a jegybank képes elérni négy éven keresztül ezt az inflációs célértéket, amivel - megjegyezném - Európában is egyedülálló teljesítményt tudtunk felmutatni, hiszen általában 2010 óta, tehát a legutóbbi válság óta az európai jegybankok nem tudják elérni a céljaikat. Engedje meg még azt, hogy természetszerűleg nem szeretném azt sugallni, hogy az árfolyam alakulása nem fontos és nem kell vele foglalkozni. Folyamatosan vizsgáljuk, folyamatosan nézzük, hogy hogyan hat az inflációra, és hogyan hat a gazdaságra. Az infláció tekintetében az látható, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt tíz évben csökkent a hatása az infláció esetében, természetszerűleg más csatornák is vannak, a makrogazdasági GDP alakulása, illetve a külső sérülékenység tekintetében, amelyeket majd folyamatosan figyelembe kell vennünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Egyperces viszonválaszra Varju László képviselő úré a szó. Parancsoljon! VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, még egyszer köszönöm a türelmét, de alelnök úrnak azt azért el kell mondanom, hogy a politikai kommunikációban láthatóan önöket nem hatják meg a tények. Arra az egyszerű állapotra, hogy száz forinttal többe kerül egy euró, az nem magyarázat, amit ön elmondott. Nyugtasson meg, hogy az alsó osztályos matematika tananyaga továbbra is megfelel, és használják a Magyar Nemzeti Bankban, mert ha igen, akkor az előbbi matek ki kell hogy jöjjön önöknek. A baloldal önök által eltemetett forintja tehát pontosan száz forinttal volt erősebb az euróhoz képest, mint most az önöké. Amennyiben ez így van, és még nem sikerült újraalkotniuk egyébként a matematika szabályait, akkor kérem, mondja el, milyen azonnali intézkedéseket hoznak a gyenge forint megerősítésére. Megduplázzák a családi pótlékot? Azonnali nyugdíj-kiegészítést adnak az időseknek? Csökkentik esetleg az üzemanyagokat terhelő adókat? Mert ennek jött el az ideje, hogy segítsenek azoknak az embereknek, akik rászorulnak. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválaszra Virág Barnabás alelnök úré a szó. VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen a kérdéseket. Természetszerűleg a matematikai szabályokat abszolút betartva szeretnék még néhány tényt elmondani. 2019-ben ezen inflációs értékek mellett a magyarországi reálbérek 7,7 százalékkal emelkedtek, tehát a bérek vásárlóereje 7,7 százalékkal emelkedett, ami a régióban a legmagasabb, az idei év első félévében - annak ellenére, hogy egy ilyen súlyos koronavírushelyzettel terhelt az idei év - 6,4 százalékkal, ami szintén európai összevetésben egy magas érték. Nem véletlen az, hogy a lakossági fogyasztás az első félévben 1,6 százalékkal csökkent, ami az Európai Unióban a harmadik legkedvezőbb adat. Tényleg megint csak ismétlésképpen: 2009-ben ez az érték 7-9 százalék körül volt. Talán még egy fontos tényező az árfolyam kapcsán, ami talán megint a lakosság, illetve a magyar vállalkozások szempontjából a legfontosabb: sikerült az elmúlt években megszüntetni a lakossági devizaadósságokat. Ilyen módon az az árfolyam-ingadozás, amely egy ilyen időszakban
