Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 30. hétfő - 172. szám - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött , az Országgyűlés 2020. november 17-ei ülésnapján elfogadott, a családi gazdaságokról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):

2411 fordították, hanem egészen más célokra. Ez is egy olyan helyzet lehetett volna, amikor a köztársasági elnök úr teljes joggal szólal meg, de nem, ő megvárta, amíg egy kis adatkezelési problémát talál, és ilyen jogcímen tudja visszaküldeni azt a törvényt, amellyel egyébként egyetértettünk, azt hiszem, a magyar parlament minden frakciója támogatólag szólalt meg, és nyilván ez a módosítás ezen nem fog változtatni, sőt még elfogadhatóbbá teszi a jogszabályt. Azt se felejtsük el, ha már a családi gazdaságokról van szó, hogy éppen most nyáron volt tíz éve annak, hogy az első, pontosabban a második Orbán-kormány idején, az első agrárminiszteri felszólaláskor azt az ígéretet kaptuk, hogy hamarosan a családi gazdaságokról szóló törvény a Ház elé kerül. Ennek már több mint tíz éve, és ennél sokkal többet vártunk volna ettől a jogszabálytól; nemcsak azt, hogy egyfajta adóoptimalizálást segít majd az ágazatban, hanem azt is elvártuk volna tőle, hogy a jogi környezetet olyanná alakítja, hogy sokkal több családi gazdálkodás képes életben maradni egy-egy adott településen, és a támogatáspolitikát radikálisan átalakítja, nem tovább aránytalanítja, ahogy jelen helyzetben tapasztaljuk. (15.20) Azaz jó lenne végre a gyakorlatban is megtapasztalni azt, hogy nem a keveseknek jut még több, nem a legnagyobb földterületekkel rendelkező, legtehetősebb polgárokat jutalmazzuk még több európai uniós és hazai támogatással. Például erről is szólhatott volna a családi gazdaságokról szóló törvény, vagy arról, hogy megváltoztatjuk Magyarországon a birtokpolitikát, és az állam azokat segíti kedvezményes, bérbe adott állami földekkel, akik erre rászorulnak, akik mondjuk, demográfiai földprogram szereplői lehetnének vagy akár szociális alapon rászorulnak, és nem azokat, akik közel állnak a kormányhoz. És ha már családi gazdaságok, még mindig nem kaptunk arra választ, hogy a megmaradt kevés állami földet miért azok a kormányközeli vállalkozók és cégeik bérelhetik a piaci ár negyedéért, harmadáért, akiket oly sokat emlegetünk itt, például szólhatna arról is a családi gazdaságokról szóló törvény, hogy velük ellentétben mostantól a piaci ár töredékéért az állami földeket a családi gazdaságok bérelhetnék, és nem ez a néhány, kormányközeli tehetős vállalkozó. Rengeteg olyan tippünk lenne még, amiről szólnia kellene ennek a jogszabálynak. Ahogy az elején már említettem, mivel érdemi minőségét tekintve nem változott a jogszabály, így továbbra is tudjuk támogatni, de hiányosságait, illetve azokat az elfogadhatatlan élethelyzeteket, amelyek jelenleg ezen a területen ebben az ágazatban fennállnak Magyarországon, továbbra is bíráljuk, és arra biztatjuk köztársasági elnök urat, hogy amikor a nemzeti vagyon elherdálásáról van szó, és például a nagyoknak, a legtehetősebbeknek nevetséges áron bérbe adott állami földekről van szó, akkor is legyen ilyen bátor, és akkor is szólaljon meg. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a KDNP képviselőcsoportjából Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretnék köszönetet mondani a törvény megalkotásáért az Agrárminisztériumnak, a Magosznak, az agrárkamarának és mindenkinek, aki ebben részt vett. Azt gondolom, egyetérthettünk abban az általános vitában is, hogy ez egy előremutató törvényjavaslat, amiben széles egyetértés mutatkozott itt a parlamentben is. Egy jövőbe mutató törvényjavaslat, és ezt szeretném kiemelni, hiszen nagyon fontos, mert a magyar agrárium jövője szempontjából meghatározó törvényjavaslatról beszélünk, és nemcsak fontos, hanem sürgős is, ezért is vagyunk itt most. Szeretném megköszönni a köztársasági elnök úrnak, hogy észrevette azt a hibát, amit mi itt a parlamentben nem nevettünk észre, és ebből is látszik, hogy most is jól vizsgázik a magyar alkotmányossági rendszer, most is jól működik a törvényességi felügyelet. És egyetértek a TAB által benyújtott módosítóval, amely így szerintünk a helyén kezeli ezt a kérdést, amit köztársasági elnök úr fölvetett. A baloldali reakciókra csak annyit szeretnék mondani, hogy az Alaptörvényt félre tetszenek értelmezni, mert a köztársasági elnök nem akkor küld vissza törvényt, amikor önöknek nem tetszik,