Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 30. hétfő - 172. szám - Napirend előtti felszólalások: - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter:
2383 Napirend előtti felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Varga Mihály miniszterelnök-helyettes úr. Megadom a szót. Parancsoljon! VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A kormány, bár ez nem szokatlan, most, a járványhelyzetben a legnagyobb gondok közepette is, amikor összefogásra lenne szükség, a hazai baloldal támadásainak és a külföldről elhangzó kritikáknak a kereszttüzében áll. Igaz ez a járvány elleni védekezésre, a gazdaságvédelemre, a családok, a gyermekek és az idősek védelme érdekében hozott intézkedésekre, ahogyan a döntések alapját adó értékekre is. Sokan még attól sem riadnak vissza, hogy bizonytalanságot keltsenek az emberekben, sőt álhíreket terjesszenek az egészségügyben dolgozók vagy éppen a munkahelyvédelmet célzó intézkedések támadásával. Pedig ebben a helyzetben elvárható lenne, hogy ha valaki segíteni nem tud, nem akar, legalább ne ártson. Köszönet jár a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak azért a helytállásért, amelyet a járvány második hulláma elleni védekezésben is tanúsítanak. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt napokban, hetekben valótlan állítások és vádak hangzottak el az államháztartás finanszírozásával kapcsolatban. Ez fontos kérdés, ezért szükséges tisztán látni. Azonban mielőtt a tényeket rögzítem, álságos ezeket a kritikákat azoktól hallani, akik 2010-re csődbe taszították az országot, akik kedvező időszakban is növelték az államadósság arányát, és akik még a válságot megelőző időkben is 6-8 százalékos költségvetési hiánnyal kormányoztak. Ezzel szemben a polgári kormány volt az, amely az elmúlt tíz évben leszorította az államadósságot, áttért a fegyelmezett és következetes költségvetési gazdálkodásra, csökkentette az ország kitettségét, rendbe tette az ország pénzügyeit. Ezért pénzügyminiszterként arról kívánom tájékoztatni az Országgyűlést, hogy Magyarország finanszírozása nemcsak az idei évre, hanem a következő évekre is biztosított. Vagyis elegendő forrás áll rendelkezésre az ország működtetésére, a járvány elleni védekezésre, a gazdaság újraindítását szolgáló programok finanszírozására egyaránt. Még akkor is, ha az Európai Bizottság továbbra sem a gazdasági válság megoldásával, hanem a politikai vitákkal kíván foglalkozni, és így tovább késnek az uniós válságkezelő források kifizetései. Bírálatok érték a kormányt az őszi devizakötvény-kibocsátás kapcsán is. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az a kormány, amely 50 százalékról 20 százalék alá csökkentette az államadósság devizaarányát, és továbbra is e szint alatt kívánja tartani. Csak az idén másfél milliárd dollár lejáró adósságot törlesztettünk elő anélkül, hogy ehhez külső forrást vettünk volna igénybe. A novemberi 2,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátással elértük, hogy 2023 elejéig nincs szükség új devizaforrás bevonására. Ugyanakkor az előttünk álló bizonytalan időszakra tekintettel helyes és szükséges lépés, hogy az ország tartalékait megerősítjük. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tény, hogy a járvány okozta válság a magyar gazdaságot is kedvezőtlenül érinti: ebben az évben 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulálunk. Ennek következményei az államháztartásban is megjelennek: 1700 milliárd forintnyi bevételkieséssel számolunk. Ellenben a kiadások növekednek, munkahelyeket védünk, védőeszközöket vásárolunk, beruházásokat folytatunk, rendkívüli béremeléseket hajtunk végre, többek között az egészségügyben. A költségvetés hiánya így 9 százalék körül lehet ebben az évben. Ugyanakkor fontos látnunk a részleteket is. A nemzetgazdaság idei harmadik negyedéves teljesítménye 11,3 százalékkal haladta meg az előző negyedévét. Ez jól mutatja, ha nincs szükség korlátozó intézkedésekre, ha eltűnnek a fékező erők a gazdasági folyamatokból, akkor a magyar gazdaság gyorsan képes helyreállni. Az elmúlt évek kimagasló gazdasági teljesítménye tehát ilyen módon visszaköszön a magyar gazdaságban. (13.10) Ezt a helyreállító képességet erősíti meg a gazdaságvédelmi akcióterv is, amely a bruttó hazai termék több mint egyötödét mozgósítja.
