Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 23. hétfő - 171. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (LMP):

2315 jelzi az időkeret lejártát.) igazunk, hát tegyék meg! Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Demeter Márta képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „Mi a fontosabb?” címmel. Öné a szó. DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amíg naponta közel száz magyar ember veszti életét a koronavírus-járványban, addig a kormány a védekezés helyett csak azzal van elfoglalva, hogy tovább szűkítse alaptörvényi szinten is a közpénz fogalmát, és a közös vagyonunkból, a magyar emberek évtizedes munkájának az eredményéből újabb százmilliárdokat szervezzen ki fideszes magánalapítványokhoz. Az egyik ilyen alapítványnak például kuratóriumi elnöke egyben a Miniszterelnökség államtitkára is. Ez is egyébként jól mutatja, hogy nagyjából mi a célja a kormánynak: egyértelmű, hogy a közpénzek privatizálása zajlik gőzerővel – és a törvények átírásával – a 2022-es választások előtt. Hiába remélik a jelenlegi kormányoldalon azt, hogy ilyen húzásokkal végleg bebetonozzák az alapítványaikba a magyar embereknek a pénzét, mert amint lehetőségünk lesz rá, az állami vagyont, az emberek pénzét vissza fogjuk szerezni az emberek számára, és mindenkit, aki részt vett a közvagyon kiszervezésében és privatizációjában, felelősségre fogunk vonni. S a válság valódi kezelése helyett, ahelyett, hogy az emberek biztonságát tartanák önök szem előtt, csak annyira futja a kormánynak, hogy az iparűzési adó machinálásával próbálják nehéz helyzetbe hozni a városi önkormányzatokat, nem törődve az emberek érdekeivel. Mert addig már nem terjed az ötletbörze, hogy a közfeladatok finanszírozásának évtizede megoldatlan problémáira is javaslatok szülessenek a kormányzati megmondóemberektől. Tíz éve kormányoznak önök, és még mindig csak kicsinyes machinációkig jutottak el. És még tetézik is, hiszen a mai válsághelyzetben továbbra is azt kockáztatják, hogy megnehezül például az egészségesivóvíz-hozzáférés az emberek számára, és az eddig is gyakori csőtörések még sűrűbben keserítik majd meg az életüket. Például a víziközműszolgáltatás is csődbe kerülhet az országban. Az egyik nagy szolgáltatóról például pont most olvashattuk, hogy elérte a működőképességének a határát. A közszolgáltatások elérhetősége és minősége számos helyen csökken. A jövőjét nehezen látó Posta is például bemenekül most egy éppen jelentős erőkkel támogatott bankhálózatba, hogy valamilyen szolgáltatás maradhasson az embereknek, közben pedig a háttérben ott a nemzeti nagytőkések szokásos, Mészáros Lőrincet is magába foglaló csapata. Az iparűzési adó elengedésével veszélybe sodorják a közösségi közlekedést, a közvilágítást, a vízszolgáltatást, az egészségügyi alapellátást, az óvodai, bölcsődei működést, a helyi közutaknak a működését, állapotát és a köztemetőknek a működését is. Tehát most már jó lenne, ha felébrednének, hogy ez a politika nem működik, ez a politika az emberek kárára van. És szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezeken a településeken, ezekben a városokban ugyanúgy az önök szavazói is ott vannak, de azt gondolom egyébként, nem lehetne kérdés, hogy ki milyen szavazó, a közszolgáltatások működését biztosítani kell. És persze olyan a kormány, mint a Bourbonok: semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek. És itt lett volna a lehetőség legalább most átgondolni az eddigi hibás gazdaságpolitikát, és egy teljesen új modellt kialakítani, de önök ezt természetesen nem tették meg, hanem továbbhaladnak azon az úton, amely kizárólag a bérek alacsonyan tartására alapozza az ország versenyképességét, és a támogatásukat szinte kizárólag a multi cégek és a kormány által kinevezett nemzeti nagytőkések kapják. És már természetesnek mondható a multiérdekek kiszolgálásának a folytatódása, hiszen a kormány nemcsak sokszorosát adja nekik támogatásként egy munkahely létrehozására, mint a hazai kkv-knak, de egy kormányrendelettel még a szakképzést is kizárólag ezen nagy cégek érdekeinek rendelik alá. Hogyha pedig valóban segíteni szeretnének a hazai kkv-kon és a munkavállalókon, akkor rendes összegű bérpótlékot fizetnének a bajba került munkavállalóknak; a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál csökkentenék vagy elengednék a szociális hozzájárulási adót; az egyéni vállalkozások számára is biztosítanák a nullaszázalékos vagy vissza nem térítendő hitelt.