Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
2280 tartozók számára könnyebbség lesz a jövőre nézve. Ezzel a javaslattal hatékonyabbá válik a nemzetiségi névviseléshez fűződő jog gyakorlása. A másik terület, ami jogalkalmazási problémát vethet fel a nemzetiségi névviselés területén, az anyakönyvi törvény 46. § (4) bekezdése, amit ugyan a mostani módosítás nem érint, de a jövőre nézve, úgy gondolom, szót kell ejteni ebben a kérdésben. A hatályos szabályozás szerint a nemzetiségi név, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. A nemzetiségi utónévkönyvben nem szereplő nemzetiségi utónév tekintetében az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amely az állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni. A probléma ott jelentkezik, hogy napjainkban elég sűrűn előfordul, hogy a szülők nem az utónévjegyzékben szereplő nevet kívánják adni a gyermeküknek, és ez alól természetesen a nemzetiséghez tartozók sem kivételek. Nem nemzetiségi névválasztás esetén, amennyiben nem szerepel a választott név a Nyelvtudományi Intézet által összeállított utónévjegyzéken, az érintett a jogszabályban meghatározott módon, az anyakönyvi szerv közreműködésével kérheti a nyilatkozatot a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. A Nyelvtudományi Intézet az anyakönyvi szerv megkeresésére 30 napon belül nyilatkozik, és ha a nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi. A nemzetiségi nevek tekintetében annyi az eltérés, hogy a névjegyzékben nem szereplő név esetén az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, mely állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek a bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni. Csakhogy a nemzetiségi országos önkormányzatok döntése alapján bejegyezhetővé válhat olyan utónév is, mely például az anyaországban nem szerepel a hivatalos utónévjegyzékben. Míg a Nyelvtudományi Intézetben van egy 14 pontból álló és iránymutatást adó alapelv a kérvényezett nevek szakvéleményének elkészítéséhez, addig az országos nemzetiségi önkormányzatoknak ilyen zsinórmértékül szolgáló alapelvi összeállítása nincs, mivel eddig ez a kérdés talán fel sem vetődött. A mostani módosítást követően minden országos önkormányzat honlapján megtalálható lesz az utónévjegyzék, tehát bárki, akár az anyaországi szervek részére is rögtön hozzáférhetővé válik. Annak elkerülése érdekében, hogy a jövőre nézve vita alakuljon ki arról, hogy egy országos nemzetiségi önkormányzat döntése alapján például az anyaországban nem használatos név bejegyezhető legyen az anyakönyvbe, legalább egy alapelvi meghatározást fontosnak tartanék. Ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezését véleményem szerint el kell végezni. Ezért ez ugyancsak feladatot ad majd a nemzetiségek részére, hogy a jövőben egységes és megfelelő alapelvek szerint tudják majd végezni a tevékenységüket, függetlenül attól, hogy erre a törvény vagy egyéb más jogszabály nem ír elő rendelkezést. Üdvözöljük a nemzetiségek számára is kedvező módosítási akaratot, mely biztosítja az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás lehetőségét, hiszen eddig az anyakönyvi törvény igen szűk körben biztosította az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét. A XXI. században indokolt bővíteni az elektronikusan kérelmezhető eljárások körét. Könnyebbséget jelent az is, hogy az elektronikus kérelmet a jövőben a törvényes képviselő és a meghatalmazott is előterjesztheti. Összességében: az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat a hatásköri szabályok és az eljárási szabályok módosításával egyszerűsíti és gyorsítja az anyakönyvi eljárásokat, valamint megteremti a kérelemre induló eljárások elektronikus formában történő kezdeményezésének jogszabályi kereteit. Ezek a módosítások mindenképpen elősegítik a hatékonyabb feladatellátást. Magam és a nemzetiségekhez tartozók reménye az, hogy az eddig akadozva haladó nemzetiségi nyelvű anyakönyvi eljárások gördülékenyebbé válnak, az anyakönyvi szervek és az anyakönyvvezetők leterheltségének csökkentése és képzése miatt. Bízunk benne, hogy az átlátható jogszabályi keret miatt az eddigi értelmezési problémák megszűnnek a nemzetiségi névviselésre irányuló eljárásokban. Mindezek figyelembevételével a Magyarországi nemzetiségek bizottsága javasolja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
