Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 20. péntek - 170. szám - Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÁLLÓ GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

2275 fogyatékossággal élő személyeknek, például a hallássérült vagy a kerekesszékes sorstársainknak is sokkal könnyebb lesz az életük, ha elektronikusan tudják elintézni az ügyeiket. Azt gondolom, hogy ilyen szemüveggel is érdemes nézni ezt a javaslatot. Arra biztatom a kormányt, hogy a jövőben a közigazgatás további reformjai során is legyenek tekintettel erre. A digitalizációnak, az elektronizációnak szinte csak pozitív hozadéka van a fogyatékossággal élő személyek számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ez a javaslat érdemes a támogatásra. A Fideszfrakció nevében én támogatom, és kérem képviselőtársaimat is, hogy tegyék ezt. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen mindkettőjüknek. Most a Jobbik vezérszónoka, Kálló Gergely képviselő úr szólhat. Tessék! KÁLLÓ GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elején én is le szeretném szögezni, hogy támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot. Nagyon pozitív észrevétel a részemről az, hogy tényleg folytattak az anyakönyvvezetőkkel konzultációt, mielőtt ezt a törvényjavaslatot az asztalra tették. Ezt jómagam is megtettem, és az anyakönyvvezetők üzenetét hozom: köszönik szépen, hogy egyeztettek velük. Sok pozitív változtatást tartalmaz a javaslat. Tény és való, hogy egyszerűsíti a rendszert, egyszerűsíti az egészet, és mi minden digitalizációval kapcsolatos tevékenységnek nagyon örülünk, így a névváltoztatás egyszerűsítésének, helyben tartásának és egyéb ilyen dolgoknak. Mindazonáltal, tekintve, hogy tényleg egyeztettünk anyakönyvvezetőkkel, egy-két kritikát hadd fogalmazzak meg, amit remélem, hogy a kormányzat talán megfontol és elfogad. Először is az EAK-ról szeretnék szólni. Az EAK rendszerét 2014 óta tényleg kedvelik és szeretik az anyakönyvvezetők, de azt ne felejtsük el, hogy az EAK pluszmunkát is jelentett az anyakönyvvezetőknek. Míg a budapesti kerületekben előfordulhat az, hogy nyolc-tíz anyakönyvvezető van egy önkormányzatnál, addig vidéken, a nagyobb városokban azt mondják, hogy minimum két anyakönyvvezetőt kell tartani. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy egy önkormányzat általában, és ez tényleg nem költségvetési kritika vagy ilyesmi, valóban két minimumot tud tartani. Az EAK bevezetésével azért többletmunka is jelentkezett annak ellenére, hogy az anyakönyvvezetők szeretik az EAK rendszerét, de ehhez a többletmunkához nem tudnak mindig többletforrást, illetve többletdolgozót is adni. (16.50) Megfontolandó lenne az, hogy az önkormányzatoknak egy olyan segítséget nyújtson a kormányzat esetleg, hogy az anyakönyvvezetőket segítsék plusz-munkaerőforrással. Főleg beszélhetünk pluszmunkaerőforrásról azokon a településeken, amelyek nem nagy települések, mégis kórházzal rendelkeznek. Egy kórház egy anyakönyvvezetőre pluszmunkát ró, ugyanis ott születnek, és ott halnak meg az emberek, és nem biztos, hogy mind helyi lakosok, akik ott születnek, és éppen ott halnak meg sajnálatos módon. Ezért a helyi anyakönyvvezetőknek többletmunkát jelentenek ezek. Ha a kormányzat tudná biztosítani azt, hogy többletforrást kapjanak kizárólag erre a célra az önkormányzatok, akkor könnyíteni tudnánk ezeket a terheket. Azt is el kell mondani az EAK-ról - és ezt is egy anyakönyvvezetővel beszéltem meg -, hogy az EAK-ot egy nagyon jó dolognak tartják, de azt sérelmezik, illetve hiányolják, hogy az EAK-nak nincsen egy jó marketingje, nincsen egy nagyon jó reklámozása. Nagyon sok esetben sokan nem tudnak az EAK létezéséről, pedig azért dicsérik pont az anyakönyvvezetőt, mert egyszerűsíti a munkát. Egy kicsit nagyobb marketinget, egy kicsit nagyobb felhajtást szeretnének kérni az EAK-hoz, hogy tudják a hivatalok, hogy létezik ilyen rendszer, ebben a rendszerben sokkal egyszerűbbé tudják tenni az átlag állampolgárok munkáját, illetve létezését. Az EAK-kal kapcsolatban van még egy észrevétel. Az EAK-kal kapcsolatban az is könnyebbség lenne, hogyha nem nyúlhatnának hozzá, de betekintést nyerhetnének magyar állami szervek, mint például a bíróság, a rendőrség. Ez megkönnyíthetné az ő munkájukat. Még egyszer mondom, nem kellene hogy belenyúljanak. Nem kellene hogy belenyúljanak, de lehet, hogy betekintési jogot érdemes lenne ezeknek a szerveknek biztosítani. Visszatérhetünk arra, hogy most ez az új