Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
2272 Megadom a szót Orbán Balázs úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Megvárjuk, amíg az államtitkár urak helyet cserélnek. Kérem, hogy mondja el az előterjesztést. Parancsoljon! DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat azon két hangsúlyos igénynek való megfelelés jegyében született, amelyeket a modern kor a közigazgatási eljárások elé állított: az eljárások egyszerűsítése és elektronizálása. Az anyakönyvi eljárások, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat továbbviszi azt a szemléletet, amelyet a kormány évek óta töretlenül képvisel a bürokráciacsökkentés és az átláthatóbb közigazgatás elérése érdekében. Ezúttal olyan igazgatási területet kívánunk módosítani, amely minden ember életét a kezdetektől az utolsó pillanatig végigkíséri. (16.30) A törvényjavaslat rendelkezései elsősorban az anyakönyvezést érintik, ami Magyarországon rendkívül gazdag hagyományokkal bír. Az állami, vagyis már nem egyházi anyakönyvezés bevezetésére 1895-ben került sor, és azt tudom mondani, hogy ahhoz képest is egy jelentős mérföldkő volt 2014, ami az elektronikus anyakönyvi rendszer, az EAK elindítását jelentette. Azt megelőzően papíralapon folyt az anyakönyvezés, attól kezdve pedig elektronikus alapúvá vált a nyilvántartás; ugye, négy darab ilyen anyakönyvi esemény nyilvántartására kerül sor ebben a rendszerben: születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat és haláleset. 2014 után megszűnt az anyakönyvi eseményenként és a területileg tagolt anyakönyvezés, helyette a nyilvántartás személyközpontúvá vált olyan, addig nem remélt lehetőségeket megteremtve, mint például a családi kapcsolatok átláthatóvá tétele a családtagok adatainak összekapcsolásával, tehát azt gondoljuk, hogy a 125 éve működő állami anyakönyvezésnek egy komoly fejlesztése valósult meg az elmúlt években, és ezt szeretnénk továbbvinni most is. 2014-ben egy üres nyilvántartással indultunk, amelyet folyamatosan ügyhöz kötötten a papíralapú anyakönyvi bejegyzések teljes adattartalmának, így a személyek adatainak feltöltésével valósítunk meg. A rendszer személyi nyilvántartásában jelenleg 8 899 444 főt tart számon, majdnem 6 millió anyakönyvi eseményt és majdnem 19 millió bejegyzést rögzítve. Tehát folyamatosan töltjük fel a rendszert, folyamatosan kel életre, egyre komplexebbé válik, és elérkezett az idő, úgy gondoljuk, hogy a rendszer alapjainak megtartásával újabb fejlesztésekbe vágjunk bele. Ha megvizsgáljuk az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt, akkor egy rövid áttekintést követően is megállapítható, hogy az ügyek személyes jellegére figyelemmel olyannyira szűk körű az elektronikus ügyintézésre biztosított lehetőség, hogy az anyakönyvi eljárásban már-már kivételesnek mondható, azonban korunk kihívásainak megfelelve a jelen törvényjavaslatban szeretnénk ezt a kört a lehetőségekhez mérten az anyakönyvi igazgatás területén is bővíteni. A törvényjavaslat elfogadása esetén olyan anyakönyvi események elektronikus kezdeményezésének jogszabályi háttere teremtődik meg, mint például a házassági névviselési forma módosítása, a nemzetiségi névviselés, az új eljárásként nevesített utónév-módosítás, valamint a névváltoztatás. Ezenkívül a jövőben nemcsak a saját anyakönyvi okiratok elektronikus kérelmezése lesz elérhető az állampolgárok számára, hanem ezt majd otthonról törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként eljárva is intézhetjük. Külön kiemelném még a polgári törvénykönyv házassági névviselési szabályainak megfelelő, úgynevezett házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárást, amely az elektronikus anyakönyvben már jelenleg is jól működő informatikai megoldásokat támogat. Ennek előnyeit kihasználva a jövőben biztosítható lesz, hogy a kérelmeket egy automatikus döntéshozatal formájában 24 órán belül el tudja intézni a hatóság. A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a személynévhasználattal összefüggő eljárások racionalizálására is, hiszen csak a névváltoztatási kérelmek évente több ezres ügyszámot generálnak az anyakönyvvezetőknél. 2020-ban október 31-éig vizsgálva összesen 4529 darab névváltoztatási kérelmet jegyeztek az elektronikus anyakönyvbe, amelyből a családi név megváltoztatására irányuló eljárások voltak a legjelentősebb számúak, több mint 2300 darab ilyenről volt szó, több mint ezer
