Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 20. péntek - 170. szám - Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:

2265 A különböző bürokráciacsökkentő és a hatósági eljárások egyszerűsítését elősegítő programok mind hozzájárultak az állam hatékonyabb működéséhez. E reformfolyamat egyik mozgatórugója az állam és az állampolgárok közötti bizalom megerősítése. E szemlélet megvalósítása jegyében felülvizsgálatra kerültek a közigazgatási hatósági eljárások, valamint a közérdekből nyilvános és bárki számára hozzáférhető adattartalmak rögzítésére felhasznált informatikai rendszerek. A felülvizsgálat eredménye többek között a kereskedelmi és egyes társasházakkal és ingatlanokkal összefüggő szolgáltatási nyilvántartások egységesítése. A kereskedelemről szóló törvény értelmében, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván végezni, az erre irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a települési önkormányzat jegyzője. A jegyző által vezetett nyilvántartások nyilvánosak, közhitelesek, amelyeket a jegyzőnek a hatályos rendelkezések szerint az önkormányzat honlapján közzé kell tennie. Jogszabályi rendelkezés alapján a jegyzői nyilvántartásokkal párhuzamosan jelenleg is működik a Zala Megyei Kormányhivatal üzemeltetésében egy központi nyilvántartás kereskedelmi nyilvántartási rendszer néven. Ez a nyilvántartás országos, nyilvános, azonban nem közhiteles. A kereskedők és üzletek esetében emellett a bevásárlóközpontok, piacok, helyi termelői piacok és vásárok tekintetében tehát a települési önkormányzat jegyzője jár el és vezet nyilvántartást. Az üzletszerű társasházkezelői és ingatlankezelői tevékenység tekintetében ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságként a járási hivatalok, míg az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység tekintetében ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságként a megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzői, Pest megyében a megyei önkormányzat főjegyzője, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője járnak el. Az említett tevékenységek végzésére vonatkozóan a települési önkormányzatok jegyzői, a járási hivatalok és a megyeszékhely szerinti városi önkormányzatok jegyzői is külön közhiteles hatósági nyilvántartásokat vezetnek. A hatósági nyilvántartások adattartalmát, azoknak az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen történő hozzáférhetőségét jogszabály rendezi, azonban a nyilvántartások elérhetősége és megjelenési formája tekintetében rendkívül változatos kép mutatkozik. A különböző nyilvántartások jelenleg széttagoltak, az adatok hozzáférhetősége és kereshetősége is hosszabb időt vesz igénybe. A nyilvántartásban tárolt adatok közvetlen kapcsolódása miatt, valamint az adatokhoz való egyszerű hozzáférhetőség és kereshetőség, továbbá az egységes megjelenés érdekében indokolt a nyilvántartások széttagoltságát megszüntetni, és a sok különálló közhiteles nyilvántartás helyett egy országosan egységes rendszerben megvalósuló, de a rendszeren belül szolgáltatási tevékenységként elkülönített közhiteles központi nyilvántartást létrehozni. A nyilvántartások magas száma és ilyen mértékű szórtsága már kihatással van többek között az alkotmányos alapokon nyugvó transzparencia követelményeinek való megfelelésre, az állampolgárok érdekeire azzal, hogy a kereskedelemre vonatkozó bizonyos nyilvános információk megismerése jelentős nehézségekbe ütközik a különböző önkormányzati honlapokon a honlapok struktúrája és hiányosságai miatt; a kereskedőket ellenőrző szakhatóságok tevékenységére, miután a tájékozódás több ezer honlapon, amennyiben minden önkormányzat rendelkezik azzal, nehézkes; valamint a jogalkotók részére, mert átláthatatlan, összesíthetetlen adatok állnak rendelkezésre a különböző hatásvizsgálatokhoz és döntés-előkészítéshez. Mindezek kiküszöbölését hivatott a jövőben elősegíteni e javaslat szerint az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer, röviden OKNYIR. Tisztelt Országgyűlés! Az OKNYIR célja egyfelől a jelenlegi kereskedelmi nyilvántartási rendszer továbbfejlesztett, naprakész adatokat tartalmazó informatikai rendszerrel történő felváltása és közhitelessé tétele, valamint a helyi szintű nyilvántartások adatainak integrálása, egységesítése az új országos rendszerbe, ezzel megszüntetve az adatok duplikálását, egy időben több rendszerben történő nyilvántartását. (16.00) Az OKNYIR összesen tíz nyilvántartás egységesítését tűzte ki célul, amelyek a következők: az üzletek nyilvántartása; a kereskedők nyilvántartása; a vásárok nyilvántartása; a piacok nyilvántartása; a helyi termelői piacok nyilvántartása; a bevásárlóközpontok nyilvántartása; a társasházkezelő szolgáltatási tevékenységet végzők, az ingatlankezelő szolgáltatási tevékenységet végzők, az ingatlanközvetítő szolgáltatási tevékenységet végzők, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -