Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2250 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony! BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy közepes intenzitású salátatörvény. Mi 42 jogszabály-módosítást számoltunk össze, nem 41-et, de ez részletkérdés szerintem. Engedjék meg, hogy bevezetőként elmondjam, a közúti közlekedéstől, a gépjárműadótól, a vadgazdálkodástól az erdőgazdaságig, a gyermekvédelmi törvénytől a szociális törvényig, a Bérgarancia Alaptól az anyakönyvi eljárásig minden van ebben a törvényben. Ez nagyon jól elárulja az elmúlt évek törvénykezését és kapkodását, hogy hogyan készítenek elő törvényeket. Lényegében nincs olyan területe ennek a törvénynek sem, amit ez a salátatörvény ne érintene. Két vagy három részt emelnék ki az egész törvényből, amiket véleményünk szerint meg kell említeni. A javaslat alapvetően technikai jellegű, modernizációval, digitalizációval és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében. Ezek alapvetően támogatható rendelkezések, hiszen alkalmasak a kitűzött célok elérésére. A javaslatból két elemet érdemes kiemelni. Az egyik a Központi Statisztikai Hivatalhoz kapcsolódik. A javaslat lehetőséget biztosít a KSH számára arra, hogy megkeresse az elektronikus hírközlési szolgáltatókat annak érdekében, hogy természetes személyek telefonszámait bekérjék ezektől a szolgáltatóktól. A Központi Statisztikai Hivatalnak meg kell jelölnie, hogy milyen paraméterek alapján kérnek be telefonszámokat a szolgáltatótól, és arról is tájékoztatást kaphatnak, hogy egy adott természetes személy rendelkezik-e előfizetéssel az adott szolgáltatónál. Ennek keretében a KSH személyes adatokat kezelhet a különböző statisztikák előkészítése érdekében. A javaslat indoklása alapján erre a statisztikai adatok hatékonyabb gyűjtése és feldolgozása miatt van szükség. A javaslat indoklásának értelmében a naprakész és pontos adatok alapján való tájékozódás a gyűjtés elősegítésének célja. A javaslat kitér arra, hogy a változtatások célja, hogy a KSH személyre szabott megkereséseket folytathasson a statisztikai adatok begyűjtése érdekében. Maga az elképzelés alapvetően mégis támogatható lehetne, azonban a KSH több, választásokkal kapcsolatos adatgyűjtést is végzett a múltban. Látható az is, hogy bizonyos adatokat a valóságnál kedvezőbb módon ábrázol a KSH - átlagbér, foglalkoztatottak száma, orvosok száma -, így ezen megkeresések célja a jelenlegi Magyarországon eléggé kétséges. A javaslat másik pontja bár tartalmilag nem ellenezhető, az indoklásában elképesztően képmutató. A környezetvédelmi törvény módosításával ugyanis a javaslat el kívánja érni, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által véglegessé vált hatósági határozattal megállapított környezeti teher az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhetővé váljon, biztonságosabbá téve az ügyfelek számára az ingatlan-adásvételek, például árverés során a környezeti terhekről való tudomásszerzést. Ez egy teljességgel támogatható rész. A javaslat indoklása azonban akként folytatódik, hogy ezzel az új szabállyal csökkenthető azon esetek száma, amelyeknél az állam kötelezettsége a környezeti terhek felszámolása. A kormány mintha teljességgel elfeledkezett volna a Mátrai Erőmű kialakult problémáiról, ahol Mészáros Lőrinc érdekei miatt kellett az államnak jelentős költségeket vállalnia a környezeti terhek felszámolása miatt. Emlékeztetőül: a Mátrai Erőmű számos ok miatt került az elmúlt években a figyelem középpontjába. Részben azért, mert egy állami vállalat éppen akkor döntött a cég megvásárlása mellett, amikor az veszteségessé vált. A cég 2017 óta Mészáros Lőrinc tulajdonában áll. Részben pedig azért, mert az üzem működése hirtelen környezetszennyezővé vált, több helyi munkás is rosszullétre panaszkodott, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy határozata is rendkívül jelentős hiányosságokat tárt fel, amelyek rendszeres környezetkárosító tevékenységre utalnak. Időközben kiderült az is, hogy az államnak sokkal több pénzbe került az erőmű, mint elsőre tűnt. A 17,4 milliárd forintos vételár mellé ugyanis a cég vezetésének kérésére 26,3 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre ugyanakkora áthidaló kerettel, hogy az erőmű
