Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
2245 A közigazgatásnak folyamatosan reagálnia kell a kor kihívásaira és a felmerülő igényekre. Ennek jegyében jelenleg az elektronikus közigazgatás fejlesztése és kiterjesztése az egyik legnagyobb kihívás. Alapvető cél, hogy az állampolgárok és a vállalkozások, tekintettel a járványhelyzetre is, online, akár otthonról minél szélesebb körben tudják az elektronikus szolgáltatásokat igénybe venni. A kérelmek elektronikus benyújthatósága érdekében került sor 449 kormányhivatali ügykörben elektronikus űrlap fejlesztésére. Ezek a fejlesztések érintik többek között a gyámügyi és gyermekvédelmi, a szociális igazgatási, az egészségbiztosítási, a családtámogatási és a környezetvédelmi szakterületet. Olyan kérelmeket lehet majd elektronikusan, űrlapon keresztül benyújtani, mint például a csecsemőgondozási vagy gyermekgondozási díj iránti kérelem vagy a környezetvédelmi engedély kiadása iránti kérelem. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítását követően a gyermekek otthongondozási díjának megállapítása során a járási hivatalnak nem lesz szüksége szakértőt kirendelni, amennyiben a gyermek rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, mindezzel megkímélve az érintett gyermeket és hozzátartozóikat egy újabb szakértői vizsgálattól. Az egyéni vállalkozók a gazdasági társaságok működésének, hivatali ügyeinek egyszerűsítése érdekében folyamatos intézkedések szükségesek, javítva ezzel hazánk versenyképességét. (14.20) Erre figyelemmel a törvényjavaslat az alábbiakról rendelkezik. A vállalkozás, gazdasági társaság bankszámlanyitását, valamint -megszüntetését a bankszámlaszám feltüntetésével ezentúl a pénzintézeteknek kell közölniük az adóhatóságon kívül a székhely szerint illetékes gazdasági kamarával, valamint a székhely és telephely szerint illetékes jegyzővel is, csökkentve ezzel a vállalkozás által felkeresendő szervek körét. Az egyéni vállalkozóknak lehetőségük lesz a kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a NAV-nál, az egyéni vállalkozási tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kezdeményezni, így az egyéni vállalkozóknak a kamarát már nem kell felkeresniük. A kamarai adatlapot a NAV továbbítja a területi gazdasági kamara részére. A hatályos szabályozás szerint a munkaügyi hatóság a munkaviszony keletkezésével, módosulásával és megszűnésével, valamint a munkavállalók munkavégzésével kapcsolatban keletkezett iratokat csak eredetiben kérheti be. Ez rugalmatlan szabályozás, ezért ezt a törvényjavaslat ezek után eltörli, a jövőben az ügyfél másolatban is benyújthatja a kért iratokat, ha nyilatkozik arról, hogy azok az eredetivel mindenben megegyeznek. Számos jogszabály tartalmaz előírást a vállalkozások számára irataik megőrzési idejéről, amely időtartamok észszerű csökkentése indokolt. Például nincs szükség a közzétételt követő öt évig a reklámokhoz kapcsolódó adatok, nyilatkozatok őrzésére, elegendő lesz maximum három év. A kereskedelmi tevékenység során esetlegesen keletkező fogyasztói panaszok jellege sem kívánja meg az öt évig történő iratőrzési időt, a törvényjavaslat a megőrzési kötelezettséget szintén három évre csökkenti. Bővül azon eljárások köre, ahol az engedélyezési eljárás helyett elegendő bejelentést tenni a hatóság felé. Ezentúl elegendő lesz a közlekedési hatósághoz bejelenteni a földút építését, vagy a vasúti átjáróhoz, útfelújításhoz kapcsolódó ideiglenes terelőút építését, ezzel gyorsítva ezen eljárásokat. Az egyetemes szolgáltatók, a távhő-, a víziközmű-szolgáltatók, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók mentesülnek a rezsicsökkentésre vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettség alól, elegendő lesz az adatszolgáltatást évente megküldeniük a fogyasztóvédelmi hatóságnak. Az ügyfelek védelme érdekében a környezetkárosodás mellett a jövőben a környezetvédelmi hatóság által véglegessé vált hatósági határozattal megállapított környezeti teher is feljegyezhetővé válik az ingatlannyilvántartásba, biztosítva az ügyfelek számára az ingatlan-adásvételek során a környezeti terhekről való tudomásszerzést. A törvényjavaslat tartalmaz továbbá számos olyan módosítást, amely az állampolgárok, vállalkozások szűk körének tevékenységét könnyíti. Így például a módosítás javaslatot tesz a társadalmi halőrök kétévente kötelező továbbképzésének eltörlésére, a temetkezési szolgáltatóknak nem kell igazolni az adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését, helyettük az engedélyező hatóság keresi meg az adóhatóságot. Az ingatlan-nyilvántartásnak azon változásai, amelyek a
