Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
2240 nemzetiségi névjegyzékben, de becsléseink szerint minimum 15 ezer német nemzetiségű lakos van a megyében. Ezenfelül a megye 112 településén több ezer más, Magyarországon őshonos nemzetiséghez tartozó honpolgár él, több mint 40 helyi nemzetiségi önkormányzattal és számtalan civil szervezettel. Arról is szeretném önöket és ennek az irománynak a szerzőjét tájékoztatni, hogy a külföldi egyetemisták vagy a Veszprém megyében letelepedett külföldiek - esetünkben németek - többségükben nem tartoznak a magyarországi német nemzetiséghez, hiszen a magyarországi német nemzetiség nem véletlenül hívja magát Ungarndeutschnak, vagyis magyarországi németnek. Nekünk három évszázada saját német nemzetiségi anyanyelvünk, kultúránk, népviseletünk, nemzetiségi hagyományaink vannak, melyet immáron tíz generáción keresztül adunk tovább gyerekeinknek, unokáinknak, és amely megkülönböztet minket akár az anyaországi németektől vagy bármely más német nyelvterületről ideiglenesen vagy állandóan Magyarországon tartózkodóktól. Az ominózus részben szerepel, idézem: „a programunkban megjelenhessen egy csipetnyi idegen idegen íz, ami révén a helyieket is könnyebben szembesíthetjük a másmilyenséggel”. Ez a megjegyzés számomra elképesztő, amennyiben a magyarországi nemzetiségeket idegennek minősíti, ráadásul kétszer egymás után leírva az „idegen” kifejezést - úgy néz ki, itt a lektorálás sem sikerült teljes mértékben - esetünkben, a németeknél 300 éves ittlétünk után. Arra is szeretném felhívni a szerző figyelmét, hogy a mi másmilyenségünkkel nem kell a helyieket és senki mást szembesíteni, mert mi nem másmilyenek vagyunk, hanem német vagy más nemzetiségűek, amire viszont büszkék vagyunk. A Veszprém megyei németségnek Heilig Franci vezetésével 2007 óta van területi önkormányzata. A Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat a 48 településen működő helyi német nemzetiségi önkormányzatokat fogja össze. Tehát megállapíthatjuk, hogy „az önszerveződés sem jellemző rájuk” valótlan megállapítással szemben Veszprém megye majdnem minden negyedik településén működik ma is helyi német nemzetiségi önkormányzat. Veszprém megye 26 általános iskolájában és 26 óvodájában van német nemzetiségi oktatás-nevelés. Ezek közül Bakonynánán, Magyarpolányban, Úrkúton és Városlődön az óvodát és az iskolát is, Márkón az óvodát, Balatoncsicsón az iskolát, ráadásul éppen nemzetiségi alapfokú művészeti oktatással foglalkozó iskolát a helyi német nemzetiségi önkormányzat tartja fenn. Veszprémben a Lovassy Nemzetiségi Gimnáziumban magas szintű német nemzetiségi oktatás-nevelés folyik, többször választották az ország legjobb gimnáziumának. Magyarpolány német nemzetiségi közössége évente rendezi meg a már Európa-szerte ismert Magyarpolányi Passió-játékot. Veszprém megyében ezen túl a kulturális autonómia adta lehetőségeket kihasználva 13 településen „Heimatmuseum” üzemel, megyeszerte 26 német nemzetiségi hagyományőrző egyesület, 35 nemzetiségi énekkar, tánccsoport és zenekar van. Idén kezdtük el a veszprémi Német Ház komplett felújítását, melyhez a biztosított 200 millió forintot ezúton is köszönöm, államtitkár úrnak személyesen is, azt gondolom, épp időben fogunk vele elkészülni. Azt, hogy a megye németsége, az itteni német nemzetiségi egyesületek mennyire fontosak az egész magyarországi német nemzetiség számára, jól mutatja az is, hogy a Landesrat 2016. július 30-án a Veszprémi Arénában ünnepelte alapításának 20. évfordulóját. Az évforduló alkalmából az összetartozás jegyében rendhagyó módon ünnepeltünk. Egy hagyományos gálaműsor helyett nagyszabású interaktív színdarabot állítottunk össze, amely a Landesrat történetét és küldetését is elmesélte, benne egy 450 fős nagykórussal, amely 15 különböző település kórusát egyesítette, egy 116 fős német nemzetiségi fúvószenekarral. A megaprodukcióban összesen több mint 40 együttes - több mint kétezer, a német nemzetiségi kultúra ápolását nap mint nap gyakorló, a szívén viselő ember - énekelt, táncolt és zenélt közösen. Ez volt az a nemzetiségi kulturális rendezvény, amely - felelősséggel állítom - páratlan és egyedülálló volt Európában, a Veszprémi Arénában szinte nézők nélkül, mivel a szereplők, a fellépők gyakorlatilag megtöltötték a sportcsarnok néző- és küzdőterét. Mindez professzionális kép- és hanganyagként is rögzítésre került, ezt meg fogom küldeni a Bid Book ezen ominózus nemzetiségi része szerzőjének. Kíváncsi vagyok, hogy utána is fenntartja-e azt a hamis állítását, hogy „Veszprém és környéke rendkívül homogén - csak nemzetiségi emlékek maradtak körülöttünk, nemzetiségek viszont nem.” Szerencsére még időben vagyunk, a valóságnak megfelelően biztosítható, hogy egy kulturális fővárosban a kívánt kulturális sokszínűség valóban megjelenhessen. Határozottan állítom, hogy a
