Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HARRACH PÉTER, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2209 mondom, hogy mindent egyszerre meg lehet oldani, de hogy szépen, folyamatosan meg kell tennünk, az biztos. Ön azzal kezdte, hogy a cél a lehetőségek, esélyek és értékteremtés építése, ezt szeretném még kiegészíteni azzal, hogy a megbecsülés megteremtése. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Harrach Péter. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. HARRACH PÉTER, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt még a módosításra térnék, engedjenek meg egy megjegyzést a szociális területen dolgozók áldozatos munkájáról. Különösen most, a pandémia idején az ő munkájuk tiszteletet és elismerést érdemes. A két törvénymódosítás előtt még arról szeretnék szólni, hogy mi az a rendkívül fontos, a két törvény szellemiségét megfogalmazó néhány mondat, aminek meg kell hogy feleljen természetesen minden módosítás. Amikor a gyermekvédelmi törvényről szólunk, talán azt a mondatot kell kiemelni, hogy minden gyermeknek családban kell felnőnie. Amikor pár évvel ezelőtt módosítottuk a törvényt, bevettünk egy gondolatsort, amely így kezdődött, hogy mindenekelőtt az örökbefogadást kell megvalósítani, ha ez nem sikerül, nevelőszülőhöz helyezni a gyermeket, hisz az is család, ha ez sem, akkor kislétszámú, 10-12 fős családotthonba. Tehát a cél az volt, hogy a gyermek családba kerüljön. Azért első helyen az örökbefogadás, mert ott a véglegesség szándéka jelenik meg, vagyis azt mondja a család, a szülő a gyermeknek, hogy közénk tartozol, bármi történjék, itt a helyed, nekünk fontos vagy és megbízunk benned. Természetesen ennek meg kell jelennie a nevelőszülőnél is, de az a dolog természetéből adódóan mégsem egy ilyenfajta családba fogadás, és ott nem jelenik meg ilyen markánsan a véglegesség szempontja. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy a törvény módosításai most a nevelőszülőkkel is foglalkoznak. Mit tudunk mondani a szociális törvényről, annak szelleméről? Nyilvánvaló, hogy a tehetősebbeknek az a feladatuk, hogy támogassák a rászorulókat. Ez nemcsak az egyéni életben, de a társadalom életében is fontos. Ennek megvan a technikája és megvannak az eszközei. Úgy gondolom, hogy az önerő felkeltése mindenképpen hozzátartozik a segítségnyújtáshoz. Úgy is fogalmazhatnék, hogy munkalehetőség biztosítása, szemben a krízishelyzet kivételével nyújtott segélyezéssel, hiszen segélyezésre szükség van a krízishelyzetben. Egy permanens krízishelyzetnek kell tekinteni például a fogyatékosok ügyét. (11.10) De nem tudunk egyetérteni azzal a felvetéssel, ami a liberális oldalról az alapjövedelem címén megjelenik, hiszen ez már egy olyan segélyezési forma, ami nem szolgálja a munkavállalási kedvet, tehát a társadalom egészének az egészségét nem szolgálja. Ez a két törvény, mint ahogy a legtöbb törvény szintén, egy olyan karbantartást igényel, amely a végrehajtás során megjelenő igényekre épül. Ha megnézzük ezeket a címszavakat, amik itt a törvénymódosításban előkerültek, akkor ennek a feltételnek felel meg például az adatkezelés utcai szociális munka esetén; nyilván a szociális munkások igénye juttatta ide ezt a módosítást; vagy a már említett „gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszerből történő adatigénylés bővítése. De nemcsak a karbantartás szempont ennél a két törvénynél, hanem az a különbség, ami például az előző kereskedelmi törvény kapcsán nem felmerülő sajátosság, hogy ez az emberről szól minden esetben. És megint csak néhány példát hadd mondjak erre! Ilyen például a települési támogatás összegére vonatkozó módosítás, amely a település által fizethető támogatást az ápolási díj alapösszegéig emeli fel. De ilyen például a nevelőszülői ellátást támogató és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt pontosító módosítás, amiről képviselőtársam az előbb már említést tett. Vagy például az utógondozói ellátás meghosszabbítása a tanulmányukat folytató fiatal felnőtt esetében, ez is az emberről szóló humánus módosítás. Ha megengedik, én két témát emelnék ki a módosításból, és ezen két téma egyike az ápolási díjjal és környékével foglalkozik. Három fontos kategóriája van ennek a területnek a családban ápolt beteg vagy tartósan fogyatékos személy esetében. Az egyik az előbb említett települési támogatásban
