Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 20. péntek - 170. szám - Az ülésnap megnyitása - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

2181 közbe! Én tudom, hogy nem tudja megállni azt, hogy bekiabáljon. Nyolcan ülünk a parlamentben, legalább ilyenkor legyen már egy kicsit tisztelettel a másik irányában! Majd szót kér, és elmondja a maga véleményét. Tehát, hogy folytassam a gondolataimat, a fesztiválok világában is azt látjuk, most nemcsak a zenei, kulturális fesztiválokra gondolok, hanem a borfesztiválokra is, hogy dominálnak a helyi ízek és a helyi termékek. Ha valaki elmegy Egerbe, elmegy Sopronba, akkor láthatja, hogy mondjuk, a helyi fertálymesterek, a helyi borrendek azok, akik képviseltetik magukat. A borrendeknek a kiépülésével a borkultúrának a lokális viszonyai kifejezetten fölerősödtek. De nem olyan régen Móron azt tapasztaltam, hogy a móri borfesztivál szervezői a megyén kívül vagy a tájegységen kívül szinte be sem engednek kiállítót, mert azt mondják, hogy aki móri bort akar fogyasztani, az idejön, aki pedig arra kíváncsi, hogy milyen bort készítenek a Balaton-felvidéken, az majd elmegy a balatonfüredi vagy a badacsonyi borfesztiválra. Tehát ez egy nagyon fontos dimenzió, aminek nyilvánvalóan a HORECA-szektorban kereskedelmi következményei is vannak, és persze összefügg azzal, hogy a magyarországi borgyártás, borkészítés sokkal differenciáltabb, mint a sörgyártás, azaz sok-sok kis- és közepes üzem az, amelyik volumenében azt a mennyiséget és minőséget összeadja, amely az országnak a pozícióit ezen a piacon meghatározza és erősíti. A sör világában azt tapasztaltuk az elmúlt évtizedekben, hogy azok a multinacionális vállalatok, amelyek ezeken a piacokon meghatározóak, bejöttek Magyarországra, és ahogyan más ágazatokban, a gazdaság más területein tanúi lehettünk, itt is fölvásárolták a gyártási kapacitásokat, komoly fejlesztéseket és invesztíciókat is végrehajtottak, ez tény, de azt látjuk, hogy jelen pillanatban akár a Soproni, akár a Dreher nem magyar tulajdonban van. Ez az európai gazdasági térben természetes és megszokott, és azt sem mondhatjuk, hogy nem készítenek kiváló portékákat. De, hála a jóistennek, az elmúlt egy évtizedben valami hasonló folyamat indult el, mint a borászatban, hogy sok-sok kisüzem jelent meg. Ráadásul nem is az, amit a törvényjavaslatban Kósa képviselőtársunk felső határként rögzít, illetve ami a jogszabályban benne van ez a 30 milliárd forintos árbevétel, ennél jóval kisebb árbevételű, ugyanakkor elsőrangú, kiváló minőségű söröket előállító üzemek jöttek létre. Most, hála a jóistennek, azt tapasztaljuk, hogy az üdítőpiacon is történnek hasonló mozgások, részben egyébként a kormány támogatásának, illetve az európai uniós támogatási rendszernek köszönhetően, az ÉLIP-en és a GINOP-os pályázati rendszeren keresztül sorra alakultak olyan minőségi kisüzemek, amelyek jó minőségű élelmiszeripari termékek előállítására alkalmasak. Tehát ez a változás megteremti annak a kulturális változásnak az alapját, hogy a fogyasztók fölfedezik a maguk számára a helyi ízeket, a helyi vízből, a helyi alapanyagok vagy részben helyi alapanyagok felhasználásával készült termékeket, amelyek ráadásul valamilyen módon kötődnek a helyi identitáshoz. Gondoljanak arra, képviselőtársaim, hogy micsoda nagyszerű dolog az, hogy Zircen felújították a régi ciszter szerzetesi hagyományokat, és a Zirci Apátságnak saját sörfőzde-manufaktúrája van! Vagy gondoljanak arra, hogy nem olyan régen, néhány hónappal ezelőtt adták át Pannonhalmán a kiváló borászati üzem mellett megjelenő, szintén a szerzetesi hagyományokra épülő új sörüzemét a Pannonhalmi Apátságnak. Gondoljanak arra, hogy saját söre van a bakonybélieknek, saját sört készít, illetve készíttet, mondjuk, a székesfehérvári megyés püspök, Spányi Antal is, és bizony ezek nagyonnagyon sok értéket is a felszínre hoznak, a mögötte lévő hagyományt, a kultúrát, a gazdag gasztronómiai élmények megszerzésének a lehetőségét. Tehát én ebből a szempontból közelítek elsősorban Kósa képviselőtársam rendkívül fontos javaslatához, hogy a lokalitásoknak, a helyi ízeknek, a helyi gasztronómiai értékeknek és a helyi gazdaságnak a fölértékelődéséhez járulhat hozzá az, hogyha ilyen módon segítjük a kisüzemi sörfőzdéknek a piacra jutását. Még egy dolgot hadd mondjak el, tisztelt képviselőtársaim, ezzel kapcsolatban, méghozzá azt, hogy ennek egyébként a turizmusra is nagyon komoly hatása tud lenni. A mi térségünkben mi is próbálkozunk hasonlóval, hogy összekössük a turizmust és a gasztronómiát, és bizony, hogyha rá tudjuk venni a HORECA-szektornak a szereplőit arra, hogy a helyben készült termékeket helyezzék