Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló törvény... - ELNÖK: - BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

2160 tárgyalások hova fognak konkludálni, de azt szeretném jelezni, hogy a Kaposvári Egyetem nem agrárprofiljainak további hosszú távú sorsáról folynak az egyeztetések, és folynak a tárgyalások. Általában az egyeztetésekről. Hiller alelnök úr, miniszter úr idézett egy sajtóorgánumot, én azt nem ismertem, de elfogadom, hogy úgy hangzott el. Ugyanakkor egy dolgot biztosan megcáfolnék: a Pannon Egyetem rektora nem Navracsics biztos úrtól hallott először a tervezett modellváltásról, hanem, amikor a gondolata is felmerült, én beszéltem rektor úrral, kancellár úrral egy tudományos konferencia után. Kétségtelen, hogy nem dobódtak fel a lehetőségtől, de elindult a közös gondolkodás, és nagyjából egy hónappal ezelőtt rektor úr már azt mondta, hogy most megértette, és vállalja. Tehát nem tudom, mikor jelent meg ez a publikáció. A gyorsaság. Igen, ha megvan a döntés, akkor viszonylag gyorsan kell a folyamaton végigmenni, de ez csak a törvényi lábról szól. A folyamat egyébként például az agrár-felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban jóval az előző választások előtt elkezdődött. Palkovics miniszter úr annak idején államtitkárként komoly kritikákat kapott az e téren való mozgása miatt. A folyamat nem állt meg, de nyilván nem történt meg az az integráció. A gondolkodás folytatódott, és konkrétan ennek a törvényjavaslatnak a szakmai megalapozottsága egy olyan jó másfél évvel ezelőtt indult el, egy olyan szakértői csapattal, amelyik havonta találkozott, amelyik először elemezte a magyar agrárképzés helyzetét, elemezte a nemzetközi agrárképzések jelenlegi helyzetét és viszonyait. Modellmintát keresett, hogy mit kéne nálunk, nyilván a magyar viszonyokra adaptálva megvalósítani, és - csak így szeretném felmutatni (Felmutat egy iratot.) - havonta ez a szakértői csapat ilyen professzionális anyagokat tett le. Tehát az, hogy a törvényjavaslatot benyújtották, az egy aktus, meg elkészült az anyag, az is egy aktus, hogy végigmegy a folyamat a parlamentben, az természetes. Ugyanakkor azt muszáj hangsúlyoznom, hogy ez nem egy ad hoc döntés, ez egy nagyon komoly, rendkívül komoly, szakértőkkel végzett folyamat eredménye. A Bologna-ügy. Tehát biztosan úgy van, ahogyan Arató képviselő úr mondta, hiszen ő akkor a rendszerben benne volt, és azt gondolom, hogy aktív részvevőjeként élte meg a Bologna-folyamatot; egyébként én is. Én akkor egy intézetvezető voltam az egészségtudományi karon, nagyon kemény és nagyon gyors munka eredménye volt, hogy egy év alatt be kellett vezetni. Azóta is kritizálják és támadják a Bologna-folyamatot. A kritikákat én is megfogalmazom szakmai fórumokon, ugyanakkor védem, mert azzal, hogy a Bologna-folyamatot a magyar felsőoktatásban megvalósítottuk, azzal igazából beléptünk az Európai Felsőoktatási Térségbe, és a legnagyobb erénye ez. Kredit- és egyéb ügyekre most nem térek ki, de úgy gondolom, hogy az egy végtelenül pozitív dolog volt, még akkor is, ha nagyon gyorsan kellett bevezetni. Most jelenleg azon dolgozunk, hogy amit annak idején nem jól csináltunk, mert nagyon a formai vonatkozásokra koncentráltunk, most a tartalmi revízióját csináljuk, egyébként a Rektori Konferencia szakbizottságaival karöltve. Nem egy könnyű feladat, ez is több mint egy éve folyik egyébként. Arató képviselő úr megfogalmazott egy kritikát, hogy ilyen helyzetben, amikor valóban a járvány itt van velünk - és még azt is mondanám, hogy nem lazít, a mindennapjainkat átszövi, az összes bonyolult folyamatával együtt -, miért ilyennel foglalkozunk. A kettő nem függ össze. Elindult egy modellváltásos folyamat, valóban az első intézmény a Corvinus volt, és akkor jöttek azok az intézmények, amelyek jöttek, és én remélem, hogy még jönni fognak. A vírusügyben egyébként pontosan az egyetemi tudományos közösségek fantasztikus módon mozdultak meg, melynek eredményeként ma van saját maszkunk, gyógyszereink vannak, tesztjeink vannak, lélegeztetőgépeink vannak, csak a legfontosabbakat kiemelve. Ez a folyamat folytatódik, és azt gondolom, hogy rendkívül jól vizsgázott a magyar tudományos közösség egy olyan kihívással kapcsolatban, amelyre száz éve nem volt példa, amely, reméljük, hogy a következő száz évben sem lesz. Amikor mi az egyetemi közösségeket akarjuk más helyzetbe hozni, dinamikusabb, a kihívásokra gyorsabban reagálni tudó, minőségi válaszokat adó rendszerbe segíteni őket, az a mi igazi feladatunk, és szerintem a modellváltás erről szól. A kuratóriumok összetétele mindig előjön. Természetesen más összetételű kuratóriumok is lehetnek, azt is gondolom, hogy az a folyamat, amivel a kuratóriumokat összeállították, az egy pozitív és egy