Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló törvény... - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
2152 saját vagyonukat rakták bele, és a támogatók ma is a saját vagyonukat rakják bele. De önök nem a saját vagyonukat rakják bele ezekbe az egyetemekbe, nem létrehoztak valamit, hanem a közvagyont alakítják át ilyen módon pártvagyonná. Ami a részleteket illeti, azokba én nem is mennék bele, mert azt gondolom, hogy egyrészt ezzel a javaslattal most nem kellene foglalkozni, nagyon sok egyéb dolog lenne, amivel akár önöknek, akár az Országgyűlésnek foglalkoznia kellene, mert az élet védelméhez, a gazdaság működésben tartásához szükséges, mert ahhoz kellene, hogy elég teszt legyen, hogy megfelelő védelmet kapjanak az állásukat elvesztő munkavállalók, hogy jó állapotban legyen az egészségügy, hogy az orvosoknak ne kelljen még a megváltozott jogállásuk miatt is aggódniuk, és még folytathatnám, hogy mi mindennel lehetne és kellene foglalkozni ebben a Házban vagy akár a kormányban. Egyrészt tehát ezzel a javaslattal nem most kellene foglalkozni, másrészt az irány rossz, az irány nem elfogadható, az a felsőoktatásnak mint közszolgáltatásnak a szétverésével jár, és valóban - erre már a miniszter úr utalt az imént, és meg tudom erősíteni - ráadásul nyilván egyébként a járvány miatt is, meg az elsietett, kapkodó bevezetés miatt is nem sikerült hozzá megszerezni egyébként az érintettek egyetértését, nem sikerült megszerezni hozzá, és nem sikerült lefolytatni azokat a szakmai vitákat, amelyek szükségesek lettek volna ahhoz, hogy egy sor olyan kérdés, amelyről ma este már beszéltünk, elrendeződjön. Mert egyébként természetesen lehet, sőt kell is a felsőoktatásban változtatni, de ennek olyan változásnak kellene lennie, amelyet kellő megfontolás alapján tár elénk megfelelő mennyiségű idő alapján, az érintettek bevonásával, és hozzáteszem, szakmailag megalapozott módon készül el, úgy, hogy tudjuk, hogy öt-tíz év múlva milyen változást, milyen eredményt várunk az egyes változásoktól. Ennek hiányában azt tudom mondani, hogy vonják vissza ezeket a javaslatokat, mind a hármat, és menjenek vissza dolgozni, és foglalkozzanak az érdemi munkájukkal, azzal, ami most a feladatuk! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Nézzük meg, hogy hol tartunk tíz év Fidesz-kormányzás után a felsőoktatásban, annál is inkább, mert itt járunk egy nagy átalakítás közepén, miközben még arról sincsen konszenzus, hogy hova sikerült az átalakítás előtt eljutni egy évtized felsőoktatás-politikájával. Nézzük először a számokat! A felsőoktatásba jelentkezőknek a száma 2010-ben 140 ezer volt, 2020-ban pedig 91 ezer, több mint a harmadával csökkent a jelentkezők száma, és ezt nem demográfiai okok magyarázzák, hanem az magyarázza, hogy a magyar egyetemek egyre kevésbé vonzóak a magyar fiatalok számára. Ez az alacsony jelentkezői létszám egyik évről a másikra 20 százalékos csökkenést jelent, ez az alacsony jelentkezői létszám 19 éve a legkisebb, egy majdnem két évtizedes negatív rekordot állít be, úgyhogy biztos, hogy mennyiségi alapon nézve az elmúlt tíz év felsőoktatáspolitikája kudarc. De nézzük a minőséget! Nézzük meg azt, hogy hogyan állnak a magyar egyetemek a különböző nemzetközi listákon! Azt tudjuk, hogy a legelőkelőbb helyre rangsorolt magyarországi egyetemet, a CEU-t sikerült elüldözni, és a többi sem remekel, nemhogy átvették a helyét, hanem egyre ritkábban jelennek meg a különböző rangsorokban magyar felsőoktatási intézmények. Nézzük meg azt, hogy milyen az egyetemek, a magyar felsőoktatás társadalmi kisugárzó hatása, kik járnak egyetemre, kik járhatnak egyetemre! Egyre inkább azt látjuk, hogy ez egy nagyon homogén társadalmi csoport, a felső és felső középosztálynak a gyerekei azok, akik igazán esélyt kapnak arra, hogy diplomát szerezzenek. (18.40) Egyre kisebb a diverzitás, egyre kisebb a társadalmi mobilitásnak esélyt adó, felfelé tartó előrelépés egyik nemzedékről a másikra, egyre ritkábban látunk olyat, hogy szegény sorból származó fiatalok,
