Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2136 Van olyan rendelkezés is, amelyik nem jogharmonizációs célú. Ezek szerint a hálózati csatlakozási szerződésben megszerzett rendelkezési jog a szerződött kapacitás mértékére vonatkozóan az elosztóra száll vissza, ha a termelő a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően kiserőmű esetében három évig, 50 megawatt és ezt meghaladó erőmű esetében öt évig nem csatlakozik a hálózatra. Úgy tűnik, hogy ez egy bizonyos szempontból mintha fogyasztóellenes lenne, mert egy korlátozás az időtartamban. Én viszont indokoltnak tekintem ezt, mivel a hálózati kapacitások tervezhetőségét biztosítani kell, s ebben az esetben méltányos az öt és a három év, hogy azon belül valósuljon meg. Nálunk szerintem azért is nagy szerepe lesz a helyi energiaközösségeknek, a megújulóenergiaadásvételi szerződéseknek, mert tudomásom szerint a magyar kormányzat a megújuló energiákkal kapcsolatos 2030-as célt jelentős részben a lakossági napelemek támogatásával és használatával akarja megoldani. Egyébként ezzel kapcsolatban olvastam egy polémiát arról, hogy az energiát átvevő cég felszámolhat-e díjat, mennyi lesz, és az az aggodalom jelent meg, hogy ez hozzátartozik ahhoz, hogy egy lakossági beruházás milyen mértékben, mennyiben tud megtérülni. Ez tehát valós probléma. De hozzá kell tennem, hogy a díjfelszámolás jogi alapját az Európai Unió megteremti, mert az irányelvben az szerepel, hogy biztosítani kell, hogy az ilyen fogyasztók megfelelően hozzájáruljanak a rendszerköltségekhez. Ráadásul a tagállamnak lehetővé kell tenni, hogy eltérő rendelkezéseket állapítsanak meg az egyénileg és az együttesen eljáró aktív felhasználókra, s ebben az esetben ez nem kötelezettség, hanem lehetőség. Tehát egyik oldalról megvan ez a bizonyos szempontból érthető lehetőség, hogy járuljon hozzá az, aki energiát elad, de nagyon lényegesnek tartom, hogy amikor ennek a mértékét a kormányzat meg fogja állapítani, akkor konzultáljon a megfelelő alkalmazókkal, testületekkel, hogy ennek esetleges túlzott mértéke ne legyen gátja a beruházási hajlandóságnak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! (17.10) NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy az első három felszólalást, államtitkár úr, illetve képviselőtársaim felszólalását tekintve elmondhatjuk, hogy fontos kérdésről beszélünk, és én sem igyekszem kitágítani a vita keretét más irányokba. Röviden szólnék arról, hogy négy év munkája után született meg különböző uniós dokumentumból az Európai Unió negyedik energiapiaci szabályozási csomagja, az úgynevezett „Tiszta energia csomag”, a Clean Energy Package, a CEP, mely felváltja a korábbi, 2009-es harmadik szabályozási csomagot. A CEP célkitűzése egyrészt az energiahatékonysági intézkedések növelése, másrészt Európa világpiaci vezető szerepének megteremtése a megújulóenergia-termelés tekintetében, továbbá a fogyasztók számára egy új, méltányosabb keretrendszer létrehozása. A CEP összesen nyolc uniós jogi aktusból áll, melyeknek a magyar villamos energiáról szóló törvényre vonatkozó részeit éppen most láthatjuk az előttünk fekvő törvényjavaslatban, itt ülteti át a nemzeti jogba. Az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítésén túl még a „Nemzeti energiastratégia 2030” céljainak végrehajtása is szükségessé teszi a jelen törvényjavaslat elfogadását. A nemzeti energiastratégia fő célkitűzése a tiszta, okos, megfizethető energia biztosítása a fogyasztó fókuszba helyezésével, az energiaszektor klímabarát átalakításával, energiaellátásunk biztonságának megerősítésével, az energetikai innovációban és klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználásával. Ezen célok megvalósítása többek között a megújulóenergia-forrású áramtermelés bővítésével, a fogyasztók jóval aktívabb piaci jelenlétével és új piaci szereplők és funkciók megjelenésével érhető el. A kibocsátás csökkenése és a megújuló energiaforrások használata ügyében a fogyasztók, az egyes háztartások is sokat tehetnek. Magyarországon az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett az egyes fogyasztók által telepített, napenergiát használó, úgynevezett háztartási méretű kiserőművek
