Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2132 olyan innovatív megoldások alkalmazását, tömeges alkalmazását feltételezi, amelyeknek a gyártásában, fejlesztésében magyar innováció, magyar gazdaságfejlesztés is meg tud jelenni. A megújulóenergia-felhasználási célja Magyarországnak, a magyar kormánynak - ezt a magyar parlament is megerősítette - a jelenlegi 13 százalékos célhoz képest 2030-ra legalább 21 százalék, ezen belül a villamosenergia-szektorban a jelenlegi 10 százalékról éves átlagban legalább 21,3 százalékra kívánjuk növelni a megújuló villamos energia arányát, és a nukleáris termeléssel együtt ez azt tudja garantálni, hogy 2030-ra 80-90 százalék köré vagy szintjére nőhet a hazai előállítású villamos energián belül a karbonmentes villamos energia részaránya. Ahogy az már korábban elhangzott, szeretném megismételni, hogy ezen belül a magyar energia- és klímastratégia kiemelt célja 2030-ra a jelenlegi, már most is másfél gigawatt fölötti beépített napelemes kapacitásoknak 6,6 gigawattra történő növelése, exponenciális növelése - természetesen ez magában foglalja a háztartási méretű termelőket is -, de ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, az egész villamos rendszerünket fejleszteni kell, a hálózatokat fejleszteni és okosítani, illetve olyan rugalmas kapacitásoknak a piacra lépését kell elősegíteni, amelyek az időjárásfüggő megújulótermelést ki tudják egyensúlyozni, és garantálni tudják az egész rendszer ellátásbiztonságát. Emellett megindítottuk - és ebben is segít ez az előterjesztés - azt a nagy lendületű okosmérési programot, amely a villamosenergia-szektorban néhány éven belül azt fogja eredményezni, hogy legalább egymillió olyan háztartás lesz, amely már okos villamosenergia-mérő berendezéssel rendelkezik. A jelen törvényjavaslat a megújuló energiaforrású áramtermelés bővítésével, a fogyasztók aktívabb piaci jelenlétével és új piaci szereplők és funkciók megjelenésével biztosítja az előbb említett kiemelt stratégiai célok elérését. Olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely az energetikai szektorban és a ráépülő iparágakban alapvetően határozza majd meg a következő évtizedet. A törvényjavaslat épít a már kialakult és működő intézményekre, ugyanakkor fontos, a jövőt alapvetően meghatározó új intézményeket, piaci szereplőket és funkciókat vezet be. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban kidolgozott szabályozás elősegíti a megújuló energia felhasználásán alapuló, saját termelésű, vagy ahogy szoktuk mondani, a háztáji villamos energia helyi elfogyasztását vagy lokálisan mással, így aktív fogyasztókat tömörítő energiaközösségekkel történő megosztását. Ez biztosíthatja a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások helyben történő felhasználásának hatékony megszervezését. A szabályozás az aktív fogyasztó koncepciójával ösztönöz arra, hogy a fogyasztó önállóan vagy más piaci szereplő közreműködésével kilépjen a villamosenergia-piacra vagy a saját termelésű villamos energiájával, vagy azokkal az úgynevezett rugalmassági képességekkel, amelyekkel a rendszerszabályozás problémájának a megoldásához tud hozzájárulni megfelelő ellenszolgáltatás fejében. A törvényjavaslat az új jogalanyok, így különösen az aggregátor, az energiaközösség, az aktív felhasználók bevezetésével a villamosenergia-rendszerben a rendszerszabályozáshoz nélkülözhetetlen fogyasztói és termelői rugalmassági képességek felderítését és költséghatékony kiaknázását segíti elő. Ezzel párhuzamosan fontos kiemelni, hogy az új szabályozás alapján az innovatív megoldások alkalmazása révén lehetőség nyílhat a rendszerfejlesztési költségek mérséklésére is. A törvényjavaslat továbbá tovább erősíti a fogyasztókat védő rendelkezéseket, melynek keretében a fogyasztói kereskedőváltás még meglévő akadályainak felszámolásával, a számlaképi és tartalmi előírások egzaktabb meghatározásával, a szerződésmegszüntetési díj alkalmazásának a lakossági és kisvállalkozási fogyasztók esetén történő megtiltásával és az alapvető szerződéses jogok átláthatóbbá tételével nagymértékben erősíti a fogyasztók általános védelmét. Ehhez kapcsolódóan a hálózati engedélyesek adatgazdálkodására vonatkozó szabályainak meghatározásával elősegíti a felhasználói jogok gyakorlását és a rugalmassági szolgáltatások piacának fejlődését, ami ugyancsak egy új részpiaca lesz az egyre szofisztikáltabbá, kifinomultabbá váló villamosenergia-piacnak. A törvényjavaslat elősegíti a hálózati engedélyesek számára szükséges rugalmassági szolgáltatások piaci alapú eljárásokkal összhangban álló beszerzését, amelynek ha ma még nem is áll rendelkezésre valamennyi szükséges feltétele, az irányelvnek megfelelő pozitív szabályozás ösztönzőleg fog hatni a piaci szereplőkre, a szükséges feltételek időben történő megteremtése érdekében. Addig, amíg ezt elérjük, a szabályozás biztosítja, hogy a piaci alapú eljárások alkalmazásának eredménytelensége
