Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2118 elősegítő pályázati programok, a vállalati normatív társaságiadó-kedvezmény vagy az „Otthon melege” program, vagy az energiahatékonysági hitelprogram, bevezeti Magyarországon az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert is. Ennek az a célja, hogy a hazai energiahatékonysági célkitűzések teljesítésébe a legnagyobb szennyezőket, a klímavédelmet legnegatívabban érintő nagyvállalatokat, ezen belül a villamos energiát, a földgázt és a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő szervezeteket is bevonja, új költséghatékony beruházások megvalósítása révén. A kötelezettségi rendszer bevezetésével nagy lépést teszünk klímapolitikai céljaink elérése irányába, és erősödik Magyarország energiaszuverenitása is, emellett fenntartható rezsicsökkentés valósítható meg a fogyasztóknál, és a gazdaságfejlesztés is új támaszt kaphat. A törvényjavaslat előkészítését megalapozó tanulmányok becslései és a saját számításaink szerint a költséghatékony energiamegtakarítási beruházások révén a kötelezettségi rendszer javasolt végrehajtása esetén a következő tíz évben 2,7 milliárd köbméter földgázimport kiváltása valósulhat meg Magyarországon. (15.30) Ezzel párhuzamosan a lakossági és ipari fogyasztóknál 270 milliárd forint hosszú távon fenntartható fogyasztói rezsicsökkentés következik be, azaz ennyivel kisebb energiaszámlát kellene majd fizetni a végfogyasztóknak. A rendszer bevezetésével az energiahatékonyság hazai háttéripara, úgymint az építőipar, az épületgépészeti ipar, az úgynevezett okosmérés háttéripara, az energetikai berendezések gyártása nem kevesebb, mint tíz év alatt ezermilliárd forintnyi új beruházási kereslet révén kaphat lendületet. Az energiamegtakarítást eredményező beruházások legalább 520 milliárd forint hazai hozzáadott értéket hoznának létre, és segítenek a magyar munkahelyek megtartásában is. Mindezek mellett a rendszer megvalósítása tíz év alatt közel 5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülésével járulhat hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak az eléréséhez is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2018. évi módosításai tekintetében is rögzít új, immáron jogharmonizációs célú intézkedéseket. Az irányelv egyik új előírása egy olyan hosszú távú felújítási stratégia tagállami szintű kidolgozása, amelynek célja, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya a felújítások következtében 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon, megkönnyítve ezzel a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké történő költséghatékony átalakítását. A törvényjavaslat a hosszú távú felújítási stratégia jogszabályi alapjait és tartalmi elemeit, továbbá az azt megelőző egyeztetés szabályait is rögzíti. Szintén az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv előírása, hogy a 70 kilowatt fölötti névleges teljesítményű fűtési és légkondicionáló rendszerek esetében időszakos energetikai felülvizsgálat lefolytatása szükséges. A tervezet szerint a felülvizsgálatot elsősorban a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő energetikai felülvizsgáló láthatja el, a felülvizsgálati jelentések adatbázisának kezeléséről pedig a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság gondoskodik. Az energetikai auditot négyévente kötelezően lefolytató nagyvállalatok kivételével a felülvizsgálatot nyolcévente kellene lefolytatni ilyen nagy teljesítményű gépészeti rendszerek üzemeltetése esetén. Az energetikai felülvizsgálat célja nem csupán egy irányelv hazai jogba történő átültetése, a helyszínen megvalósuló felülvizsgálat olyan javaslatokat fogalmaz majd meg, amivel energia- és költséghatékonyabbá tehető a vizsgált rendszerek üzemeltetése, mindez pedig összhangban áll hazánk klímavédelmi céljaival és a rezsicsökkentés eddig elért eredményeivel is. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat több kisebb módosítást is tartalmaz, így többek között az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével egyidejűleg pontosan meghatározza mind a kormány, mind az energiapolitikáért felelős miniszter, mind a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal feladatkörét a megtakarítások ellenőrzésénél és irányításánál. Szintén jogharmonizációs céllal kiegészül a Magyar Mérnöki Kamara energiahatékonysággal összefüggő tájékoztatási kötelezettsége a ma még nehezen hozzáférhető energiahatékonysági tanúsítványokkal, ezek pontos rendeltetésével és céljával, továbbá a lakosság által megvalósítható költséghatékony intézkedésekkel kapcsolatban. A törvényjavaslat emellett technikai kiegészítéseket is tartalmaz a központi kormányzati épületek fogalmának, valamint az energetikai szakreferens és auditor továbbképzését érintő szabályozás pontosításában. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt törvényjavaslat, azon túl, hogy jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével hozzájárul az Európai Unió és
