Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
2109 Tehát itt nem valami nukleáris energia iránti hihetetlen elkötelezettségről van szó, hanem ennek a realitásnak a figyelembevételéről. Egyébként azt mondják, hogy erős emberek azok, akik a véleményüket meg tudják változtatni. Az MSZP-t idesorolom, mert amikor én 2010-ben európai parlamenti képviselőként az Energetikai Bizottság tagjaként részt vettem egy olyan látogatáson és egyeztetésen, ahol a Gazdasági bizottság szocialista elnöke vezette a delegációt, Süli János mint műszaki igazgató volt jelen, akkor az derült ki, hogy az MSZP teljes erővel támogatja a Paks II.bővítést. Ennek élharcosa volt az egész parlamentben Herczog Edit, ugyanakkor Gyürk András akkor kijelentette, hogy hát, azért nekünk majd azért ezt meg kell vizsgálni, hogy ez jó-e vagy nem jó. Kicsit úgy érzem, hogy amikor valaki kormányon van, és azt a bizonyos 2009-es, 96 százalékkal meghozott határozatot érvényesíti, akkor az ellenzék szemben van Pakssal, mert támadható. Támadható a nép számára nagyon egyszerűen a veszélyességével, és fel lehet hozni olyan példákat, hogy elhiszik, hogy a nap meg a szél elegendő lenne. A másik: olcsó-e vagy nem olcsó? Jelenleg az önköltségi ára 12 forint/kilowattóra. Ha arányokat nézünk, ha jól tudom, a háztartási villamosenergia-ár jelenleg olyan 36 forint/kilowattóra. Most csak személyt tudok megnevezni, akitől kérdeztem, hogy Paks II.-re jelenlegi árszinten - figyelembe véve természetesen minden kiadást - mennyi lesz ez az ár. Várhatóan 18-19 forint/kilowattóra. Tegyük hozzá, hogy a Nukleáris Alapba folyamatosan történik az a befizetés, ami a majdani leszereléshez szükséges. Tehát ez, hogy ilyen szempontból drága energiának felel meg, ez szerintem megint nem helytálló. Elhangzott Szakács képviselő úrtól az a felvetés: hogyhogy éppen Paks nem járult hozzá ebben a vészhelyzetben, amikor a Covid-19 elleni küzdelemből mindenkinek ki kell vennie a részét, Paks az valami tabu! Akkor elmondom az adatot; megmondom, honnan szedtem. Véletlenül ráakadtam az Alfahíren Keresztes Lórántnak egy nyilatkozatára, aki azt mondta: 37 milliárd forintot elvesznek Pakstól? Zárójelben hozzátette: akkor úgy látszik, nincs rá szükség? Ezután Paks visszakapott 15 milliárdot, tehát csak annak mondom, aki azt mondja, hogy miért költünk ilyen felesleges pazarló projektre ilyen vészhelyzetben, az egyenleg jelenleg: a paksi projekt 22 milliárd forintnyi csökkenéssel igyekszik támogatni ezt a nehéz helyzetet. (Keresztes László Lóránt közbeszól.) Hadd tegyem hozzá, az, hogy a Jobbik különválasztja azt, hogy mindabban, ahogyan ez a szerződés megszületett, mindabban, amilyen módon adott esetben lehet látni, hogy a csak elvileg 40 százalékos beruházási hányadot vajon jól használja-e föl a kormány, vagy vajon ez megint azt a célt szolgálja, hogy egy bizonyos kört juttasson ebből busás jövedelemhez, ezekkel a kritikákkal egyetértünk. Én már 2014 tavaszán képviselőtársammal benyújtottam egy javaslatot, amit lehet, hogy megismétlek, amely arról szólt, hogy Paksnak e kiemelt jelentőségére való tekintettel hozzunk létre egy olyan vizsgálóbizottságot - nem albizottságként -, amelynek az a feladata, hogy vizsgálja ennek a beruházásnak a konkrét lépéseit, és ezt változatlanul fenntartom. (14.40) De ez egy külön kérdés, és nem ad arra választ, hogy ennek alapján Magyarországon 2035 után már nukleáris kapacitásra nincsen szükség. Még néhány szót arról, ami sokszor meglehetősen félrevezető, amikor arról beszélünk, hogy például Németország mennyire követendő példa; hogy Németország milyen módon elkötelezett a zöldenergia mellett. Akkor most mondok 2018. augusztusi konkrét adatokat. Előbb arról beszélek, hogy mennyi a beépített teljesítmény. A nagyságrendhez annyit talán tudjunk, hogy Magyarországon olyan 9 ezer megawatt a beépített villamoserőművi teljesítmény. A szélerőművi 59 ezer megawatt Németországban, a naperőművi 44 ezer megawatt, tehát bőven 100 ezer megawatt felett, és ehhez képest - külön-külön nézve - mind a 44 ezer (sic!) kevesebb villamos energiát tudott termelni Németország számára, mint a leépülőben lévő atomerőművek. Németország leépíti, hogyan oldja meg? Szénerőmű. A barnaszén kimagaslóan a legnagyobb adat, 1109 - termelt teljesítményben – terawattóra (sic!), a második helyen a feketeszén áll. Akkor most mit tekintünk elkötelezettségnek? Hogy hatalmas kapacitásokat építünk, de a megkérdőjelezett, bár tiszta atomerőmű helyett jövünk szénerőművel? Vagy a legnagyobb import honnan érkezik? Franciaországból. Milyen erőművekből? (Bánki Erik: Atomerőművekből.) Atomerőművekből érkezik. És itt a gázenergia lehet még az, ami egy
