Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:

2105 módon nem ártalmas helyszínek adottak arra, hogy elhelyezzük ezeket a hulladékokat. Ott létesítsenek olyan atomtemetőket, amik kiállják az előttünk álló százezer évek próbáját, és ne Magyarországon legyen a végleges atomtemető. Mindent latba vetve, azt kell mondanunk, hogy az atomenergia használata Magyarország számára egyáltalán nem kívánatos, nem egy jó alternatíva, nem vonzó opció a legkevésbé sem. Nem mondjuk azt mi, a Párbeszédben sem, mi, zöldek sem, hogy Paks I.-et azonnal állítsuk le, ennek nyilván beláthatatlan következményei lennének energetikailag, gazdaságilag, társadalmilag is, azt viszont mondjuk, hogy amikor lejár az üzemideje a Paks I.-es reaktoroknak, akkor hagyjunk fel az atomenergia használatával, előállításával Magyarországon. Van közel 20 évünk. Közel 20 év alatt véghez lehet vinni egy teljes energetikai forradalmat. Ha a kormány valóban olyan elkötelezett, ha valóban azt mondja, hogy 2050-re legyünk klímasemlegesek, akkor nézzük végig, hogy milyen úton lehet eljutni oda. A Párbeszéd politikusa, Jávor Benedek nemrég elkészítette a „Zöld Magyarország energia útiterv”-et, ami lépésről lépésre, számokkal, adatokkal alátámasztva, szakértői elemzésekre támaszkodva kimutatja, hogy hogyan lehet 2050-re klímasemleges energiapolitikája Magyarországnak, hogy lehet úgy csökkenteni az energiafelhasználást, amiről nagyon kevés szó esik sajnos a kormányzati körökben, ha energiapolitikáról van szó, hogy egyszerűen ne legyen szükség az atomerőműben előállított áramra. Ezt meg tudjuk csinálni, lehet kisebb fogyasztással és a megújuló energiák használatával számolva egy teljesen klímabarát energiapolitikát, energiamixet Magyarországon létrehozni. Ráadásul ez gazdaságilag is kedvezőbb, és a biztonsági kockázatai a nullával egyenértékűek; ellentétben ezzel a rettentően veszélyes atomenergia sztorival, illetve azokkal az atomhulladékokkal, amiknek az elhelyezéséről most beszélünk. S akkor rátérnék erre a határozati javaslatra. Tudjuk, hogy az atomhulladék kezeléséről szóló határozat módosítását a nemzeti stratégia ötévenként kötelező felülvizsgálata, illetve uniós jogharmonizáció indokolja. Azt viszont nem indokolja semmi, hogy a kormánytöbbségnek miért kell minden alkalommal rosszabb minőségű, a nukleáris biztonságot egyre kevésbé szolgáló határozati szöveget előállítania. Hogy most is ez történt, arról leginkább az árulkodik, ami kimaradt a most hatályos változatból. Nem szerepel például az új változatban az a passzus, amely szerint, idézem: „a biztonság érdekében a nukleáris létesítmények teljes élettartama alatt figyelembe kell venni az emberi teljesítőképesség lehetőségeit és korlátait.” Pedig nyilván önök is tisztában vannak vele, hogy éppen az emberi tényező figyelmen kívül hagyása vezetett a legsúlyosabb nukleáris balesetekhez szerte a világon, és ugyanígy Magyarországon, Pakson is 2003-ban. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi tényezőt, nem is értem, hogy miért jó kiiktatni a szövegből az arra való utalást, hogy az emberek hibázhatnak. Márpedig egy ilyen hiba egy atomerőmű vagy atomhulladék kezelésekor végzetes is lehet. (14.20) Kikerült a szövegből az is, hogy a radioaktív hulladékok kezelésének nemzeti programjára vonatkozó döntéseknek - idézem: - „a döntéshozatal nyíltságának szem előtt tartásával kell megszületniük”. Ezzel, mondjuk, a kormánytöbbség tényleg csak hozzáigazítja a stratégiát vagy a határozatot a Fidesz-kormány gyakorlatához, de nem gondolnám, hogy a suba alatt történő döntéshozatal az atomenergia-használatról, az atomhulladékról ilyen kérdésekben általában a magyar lakosság biztonságát szolgálná. Hogy mennyire nem, arra éppen önök kínálnak példát a határozati javaslatban, amikor becsempészik a szövegbe a nagy aktivitású sugárzó hulladék véglegesnek szánt elhelyezésére a kormány által már kiválasztott területet anélkül, hogy erre a környező települések, például a kutatási zóna határától 10 kilométerre lévő Pécs lakosságával konzultáltak volna. Mindezek miatt ezt a határozati javaslatot nem lehet megszavazni, mi nem fogjuk megszavazni, és arra kérjük önöket is, hogy fontolják meg az álláspontjukat, vonják vissza a javaslatot, írják át, és legalább olyan javaslatot terjesszenek az Országgyűlés elé, amely növeli és nem csökkenti az atomenergia-használat biztonságát. Ahogy önök szokták mondogatni mostanában, azt tudom csak én is mondani önöknek: ha már segíteni nem tudnak, legalább ne ártsanak! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)