Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
2088 Én azt gondolom, hogy egyébként itt a pandémia idején még az építőanyag-piacon sem volt olyan hiány és nem volt olyan folyamat, ami egyébként indokolná azt, hogy ilyen rendkívüli beavatkozást kell csinálni. Sőt, azt kell hogy mondjam, hogy nem olyan régen azt olvashattuk a sajtóban hogy az építőanyag-piac, a Tüzép-kereskedések kifejezetten jól jártak ezzel, mert most a hullámokat nem akarom visszaidézni, államtitkár úr pontosan olyan jól tudja, hogy a helyzetet kihasználva mind a magánszektorban, mind a vállalati szektorban, akik előzetesen tankoltak be belőle és a magánszektor is igen, vásárolt; és ilyen értelemben ebben az időszakban más ágazatokhoz képest az építőanyag-piac vagy a -vásárlás nem csökkent, hanem növekedett. Tehát ebből a szempontból sem indokolt, azt gondolom, itt, ez a különleges eljárás. Már csak azért sem, mert ilyen időszakban, azt hiszem, illene mással foglalkozni. Én biztos, hogy nem értek egyet azzal, hogy bizonyos értelemben... - ha a korábbi felvetésemet mondom, hogy önök itt a korábban előkészített előterjesztéseikkel túráztatják itt a parlamentet, hogy akkor mindenképpen dolgozzatok. (12.50) Ez a pánikkormányzás jele. Elővesznek valamit éppen most, csak hogy erről beszéljünk. Bár államtitkár úr mosolyog rajta, de lehet, hogy ebben sokkal több van, merthogy olyan problémát is meg akarnak oldani, ami régóta lezáratlan. És a Madocsa környéki bányák megnyitására is nagy energiát fordítanak majd ebben az időszakban, mert úgy látszik, hogy ez fontosabb, mint az emberi életek mentése. Én tisztelettel azt javaslom, hogy ha ennyire fontos volt önöknek, hogy a vállalkozókkal egyeztessenek, amit egyébként vállalkozókon kívül másokkal nem szoktak, ha egyébként hatásvizsgálat sem készült ehhez a döntéshez, akkor továbbra is fontolják meg, és legyen szíves a kormány felé továbbítani, hogy vegyék elő azt a lehetőséget, hogy az ingyenes teszteléssel foglalkozzanak e helyett. Az ingyenes tesztelésen túl, ami segít abban, hogy ezen a járványon minél gyorsabban túljussunk, pontos információink legyenek, és a pontos információk alapján pedig meg lehet azt a döntést hozni, hogy melyek azok a legfontosabb lépések, amivel a járvány terjedését akadályozni lehet, vagy le lehet lassítani. Addig is, amíg ez megtörténik, ha itt a vállalkozások érdeke valamit számít, akkor nemcsak kiválasztott ágazatok, területek, hanem kifejezetten általánosan megközelítve a munkavállalók számára bértámogatást biztosítani szíveskedjenek. Minden információ az önök rendelkezésére áll, pontosan tudják, hogy melyik vállalkozásnak csökkent felére, harmadára az árbevétele, pontosan tudják, hogy ez a vállalkozás hány főt alkalmaz jelen viszonyok között is, mennyit bocsátott el, és annak ellenére, hogy látják, micsoda visszaesés van a gazdaságban, hogy itt a 10 százalékot is elérheti mindez éves szinten, magukra hagyják az embereket, a családokat, hogy próbáljanak maguk megküzdeni mindennel. Azt gondolom, hogy ez helytelen, és éppen ezért erre a család- és bértámogatásra ilyen szempontból kerítsenek módot, alkalmat, és teremtsék meg a feltételeit annak, hogy ez működőképes legyen. Végül pedig ugyanez vonatkozik a munkavállalók mellett azokra a kisnyugdíjasokra, akikre a kormánynak jóval nagyobb figyelmet kellene fordítani; addig, amíg a válsághelyzet, a veszélyhelyzet fennáll, és a gazdasági válság hatásai egyre inkább egy társadalmi, szociális válság felé mutatnak, akkor az érintett csoportok közül mindenképpen ki kell hogy emeljem a kisnyugdíjasokat. Államtitkár úr, segítsenek nekik, adjanak lehetőséget a túlélésre! Nem az a túlélés, ha egy kis faluban házról házra járnak az emberek, ezeknek a vállalkozóknak a képviselői, és megpróbálják az ott élőket maguk mellé állítani, hogy fillérekért elkótyavetyéljék a földeket, vagy a támogatásukat megszerezzék ahhoz, hogy egyébként a kisajátítás folyamatában vagy most már azt meghaladóan önök előre menjenek. Erre semmi szükség nincsen. Ezek helyi egyeztetéseket igényelnek, ott kell lefolytatni. Ellenben arra szükség van, hogy azoknak az embereknek, idős embereknek, akiket nagyon megvisel ez a válság, segítsenek. Éppen ezért indítványozom újra, hogy gondolkodjanak el azon - mert javaslatként a Demokratikus Koalíciótól már sokféle formában megkapták, törvénymódosítás-kezdeményezésként, programindításként, erre való figyelemfelhívással, a nyilvánosságban is ez megtörtént. Értem, hogy ezt önök mind figyelmen kívül hagyták, de kérem, gondoljanak azokra az emberekre, azokra a kisnyugdíjasokra, akiknek az élete múlik ezen, és segítsenek nekik a következő hónapokban, terjesszenek be ilyen törvényt is azon túlmenően, hogy a bányászatról szóló 1993. évi törvényt is módosítani akarják. Köszönöm szépen a figyelmüket.
