Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2085 37,8 millió köbmétert jelentett, ami 4,9 millió köbméterrel nagyobb, mint az egy évvel korábbi mennyiség. A nemzetgazdaságnak, például az építőiparnak egyre nagyobb mennyiségű nemfémes ásványi nyersanyagra van szüksége. Az elmúlt időszakban készült felmérések kimutatták, hogy ezekből, az ilyen, építkezésekhez, beruházásokhoz létfontosságú alapanyagokból még évtizedekre elegendő mennyiség áll rendelkezésre, ugyanakkor az ásványinyersanyag-hozzáférést befolyásoló jogi és más természeti erőforrás esetében egyéb, például örökségvédelmi tényezők miatt drasztikusan lecsökkenhet az ellátásra tervezhető mennyiség. A rendelkezésre álló ásványinyersanyag-mennyiséget nagy részben a területhasználati jogi, környezetvédelmi, társadalmi korlátok miatt nem lehet kihasználni, sőt az utóbbi években alapanyag-ellátási problémák is felléptek az építőipari ágazatban, erről államtitkár úr bővebben beszélt. Magyarország és Európa egyaránt ásványi nyersanyagok szempontjából súlyos importfüggőségben szenved. Ez a nemzetközi kitettség a járványhelyzet miatt előforduló nemzetközi ellátási láncok zavarai esetében jelentős gazdasági károkat is tudna okozni, de egy felkiáltójel felhívja arra a figyelmünket, hogy szükséges az önellátás megszervezése, illetve a kitettség csökkentése. Ennek ellensúlyozásaként elengedhetetlen a hazai erőforrások erőteljesebb bevonása a gazdasági folyamatokba a működőképesség fenntartása érdekében, csökkentve ezzel Magyarország gazdaságának nemzetközi kitettségét. Erről szól az előttünk fekvő törvényjavaslat, amit a szaktárca, az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat bevonásával dolgozott ki. A törvényjavaslat célja, hogy az olyan nyersanyagok esetén, ahol az ország természeti adottságai ezt eleve lehetővé teszik, a szigorú természetvédelmi szempontok betartása mellett - és erre szeretném külön fölhívni a figyelmet, tehát a szigorú természetvédelmi szempontok betartása - mellett növelni tudjuk a hazai termelést, és csökkentsük ezáltal Magyarország és a magyar építőipar importkitettségét. Ezáltal növekedni fog tehát a magyar gazdaság nyersanyag-ellátottságának a biztonsága. Ez a törvényjavaslat tehát a megfelelő garanciák mellett a magyar nemzetgazdaság érdekét szolgálja, így a KDNP-frakció azt támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Szakács László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Önmagában egyébként dicsérendő, hogy bekerül ide egy olyan javaslat, amely széles körű egyeztetésen ment keresztül. Ez alapvetően szokatlan ebben a kormányban, hiszen általában úgy szokott lenni, hogy mondjuk, a hazai médiapiaci helyzetet egy ködös szombat délutánon áttekinti Dunai Mónika, és akkor ír róla egy törvényjavaslatot. De itt mégiscsak arról van szó, hogy volt egy széles körű, igaz, hogy a szakmai szervezetekkel lefolytatott széles körű egyeztetés ebben a kérdésben, ami már önmagában dicséretre adna okot, ha nem ennek kellene a normálisnak lenni, de végül is akkor most ez mégiscsak így került ide, jegyezzük ezt meg. A törvényjavaslat alapvetően beismeri azt, amit mi a pandémiás helyzet legelején is mondtunk, hogy a magyar gazdaság kitettsége akkora, ezt tavasszal is mondtuk, hogy érdemes azon elgondolkozni, hogy bizonyos stratégiai ágazatoknak meg kell legyen egy olyan hazai kapacitása, ami biztosítja Magyarország ellátását akkor, ha a beszállítói, fizetési láncok megszakadnak. Akkor önök valószínűleg a maszkokra gondoltak meg a lélegeztetőgépekre, mi csak úgy általában jegyeztük azt meg, hogy egyszerűbb volt és olcsóbb volt mindent Kínában legyártatni és idehozatni, aztán jött egy olyan helyzetet, amikor ezt már nem lehetett megtenni. Most önök hirtelen az építőanyagokra gondolnak, mi akkor sem erre gondoltunk - lehet ez az építőanyag is adott esetben, akkor sem erre gondoltunk -, ennél azért vannak másabb olyan stratégiai területek, amelyeknél sokkal kevesebb vitával lehetne egyébként elérni azt, hogy hazai kapacitásokat lehessen bővíteni. Ugye, azt mondták, hogy 43 cég az, amelyik ebben érdekelt, és a nemzetgazdaság is ebben érdekelt. Ezt alapvetően el lehetne fogadni, ha az ember nem hallana folyamatosan olyan híreket, hogy egyfelől ezek a cégek hogyan vannak bekötve a NER-hez, másfelől pedig azt, hogy hogyan akarnak
