Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2080 közelmúltbeli évi 25-30 millió köbméter termelés mellett is évtizedekre képes lenne biztosítani a hazai építőipari nyersanyag ellátását. A tanulmány kimutatja, hogy a bányatelkekhez kapcsolódó 1,3 milliárd köbméter kitermelhető kavicsvagyon a korábbi évek 14-17 millió köbméteres termelése mellett, de akár a növekvő mértékű 20-25 millió köbméter kitermelése esetén is elvileg évtizedekig jelenthet alapanyagforrást a hazai építőipar számára. A bányatelkekhez köthető 309 millió köbméter kitermelhető homokvagyon a korábbi évek 7,5 millió köbméteres termelése mellett, de akár a növekvő mértékű, évi 10 millió köbméteres kitermelés mellett is elvileg évtizedekig biztosíthat megbízható alapanyagforrást. A bányatelek-fektetéssel összefüggő 283 millió köbméter kitermelhető cement- és mészipari nyersanyagvagyon, ideértve a mészkő, agyag, agyagmárga, márga nyersanyagokat a korábbi években történt 1-1,5 millió köbméter, de akár a növekvő mértékű 2 millió köbméteres kitermelés mellett is elvileg akár 200-300 évre elegendő hazai alapanyagforrást jelenthet a hazai gazdaságfejlesztés számára. Ugyanakkor az ásványinyersanyag-hozzáférést befolyásoló jogi természetű, természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, örökségvédelmi, termőföldvédelmi előírások miatt jelentős korlátozások szűkítik az alapanyag-ellátást, ami természetes, hiszen adott erőforrások esetében ilyenkor potenciálisan versenyző használatokról beszélünk, de ezek a korlátok jelenleg a kitermelői oldal előtt effektívek, valóságosak. Tisztelt Országgyűlés! A valamennyi nemzetgazdasági területet érintő infrastrukturális beruházások, lásd útépítés, vasútfejlesztés, és lakásépítési tevékenységek tartósan két számjegyű növekedése kihívás elé állítja az építőipar kitermelő ágazatát, és abban bízunk, hogy ez a dinamikus növekedés a pandémia múltával egy felpattanás után tovább fog folytatódni. Az igénynövekedés mellett azonban az ellátási zavarok is jelentkeztek, jelentkeznek. Így lehetséges az, hogy főleg a betonkavics esetén jelentős távolságról kell a keverőüzemekbe az alapanyagot ma már beszállítani, a vállalkozói kapacitásokhoz képest csak Pest megyében 800 ezer köbméter/év kavicshiány prognosztizálható. Az ország területén kitermelt kavics és homokos kavics nemcsak a hazai építkezési igényeket szolgálja ki egyébként, hanem ahol a szállítási költségek azt rentábilissá teszik, exportra is jut belőle. Az építőipari konjunktúra növekedésének és kedvező hatásainak fenntarthatósága érdekében különösen fontos az építőipari nyers- és alapanyag-termelés ellátásbiztonságának a garantálása. A növekvő kereslet mellett a termelés növelésével és az ellátás folyamatosságával elkerülhető az építőipari alapanyagok területén a drasztikus árnövekedés, amely a hazai növekedés egyik motorjának számító építőiparra is jelentősen hatna, és természetesen ezen keresztül a hazai polgárok által fizetendő árakra jelentős felfelé irányuló hatást gyakorolna, amelyet szeretnénk elkerülni. Tisztelt Ház! Bár a koronavírus-járvány elleni harcban Magyarország jól teljesít, a világjárvány rávilágított arra, hogy a járványhelyzet miatt előforduló nemzetközi ellátási láncok zavarai esetén a működőképességünk fenntartása érdekében elengedhetetlen a hazai erőforrások erőteljesebb bevonása a gazdasági folyamatokba. Ezzel csökkenteni lehet Magyarország gazdaságának túlzott nemzetközi kitettségét. Tisztelt Képviselők! Az építőipar működésének és a korábbi növekedés mértékének elérése azonnali állami beavatkozásokat igényel. Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja az, hogy jogszabálymódosítási javaslatot tegyen a hazai építőipari alapanyag kutatásának és kitermelésének támogatása érdekében. A bő egyéves munka eredményeként előállott törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási javaslatok előkészítésében a 43 hazai építőipari alapanyagbányát is tömörítő Magyar Bányászati Szövetség is folyamatosan részt vett. Szakmai javaslataikat szakmai indokok alapján maximálisan befogadtuk annak érdekében, hogy valóban előremutató szabályozás készüljön, amelyre a piac is kedvezően reagál. A szövetség támogatásáról levélben is tájékoztatta Palkovics miniszter urat. Az ügy fontosságát jól mutatja, hogy a legnagyobb hazai bányák, csak hogy egypárat említsek, a Basalt-Középkő Kőbányák Kft., a Colas Északkő Bányászati Kft., a Duna-Dráva Cement Kft., a Kő- és Kavicsbányászati Kft, az Omya Hungaria Mészkőfeldolgozó Kft, a PERLIT-92 Bányászati és Feldolgozó Kft., a Readymix-Lesence Kft. és a Wienerberger Téglaipari Zrt. vezetői külön-külön is támogatásukról biztosították az előterjesztést. (12.10) A bányatörvényben javasolt módosítások lehetővé teszik a hazai építőipari ásványinyersanyagellátás hatékony és azonnali biztosítását, így garantálható az importszükséglet kiváltása és az
