Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 19. csütörtök - 169. szám - Az ülésnap megnyitása - A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáró l szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK): - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (LMP):
2050 embert megmenteni, hogyan lehet mind az egészségügyben, mind a gazdaságban olyan lépéseket tenni, hogy megkönnyítsék az emberek helyzetét, hogy biztosítsák az egészségüket, a lehető legjobb ellátást és a legtöbbet, amit meg lehet tenni egy ilyen helyzetben, mert tényleg veszélyhelyzetről, vészhelyzetről beszélünk, ahelyett idehozzák a parlament elé egyébként ezt a törvényjavaslatot. Eleve semmi keresnivalója itt, de most aztán pláne nincs sem az alaptörvény-módosításnak, sem a választásitörvény-módosításnak, semminek, még akkor sem, hogyha egyébként iszonyatosan félnek attól, hogy 2022-ben elvesztik a hatalmukat. Akkor talán az emberekért kellene dolgozni, nem pedig törvényekkel megpróbálni buherálni; és pláne nem ebben az időszakban, merthogy ezeknek sajnos semmi köze nincsen a járvány elleni védekezéshez. És hogyha a járvány elleni védekezésről beszélünk, akkor viszont amihez van a Külügyminisztériumnak kapcsolata, államtitkár úrnak, miniszterhelyettes úrnak szeretném mondani, például a gazdasági intézkedések. Itt van a ThyssenKrupp. Ön adta át a magyarországi leánycég ügyvezetőjének 2020. május 25-én a támogatási szerződést, amellyel próbálnák mérsékelni a koronavírus-járvány gazdasági hatásait, nyilvánvalóan megpróbálták volna azt elérni, hogy egyébként kevesebb ember legyen elbocsátva. Hát, nagyon úgy néz ki, hogy ez nem működik, meglátjuk. Viszont hogyha ön itt van, akkor szeretném ezúton is megkérni - ez mai hír egyébként, hogy a ThyssenKrupp ötezer fős leépítést hajt végre azon a hatezren felül, amit már egyébként bejelentettek, és még nem lehet tudni, hogy a magyarországi leányvállalatnál mennyi embert fognak elküldeni -, hogy tegyenek meg mindent, államtitkár úr, hogyha innen kimegy, akkor az legyen az első dolga, hogy mindent megtesz azért, hogy ne bocsássanak el itt, Magyarországon embereket ettől a cégtől, hiszen önök adtak ennek a cégnek pénzt, nem is keveset. És egyébként ez már nem az első alkalom, hogy megint a multi cégeket, megint a nemzeti nagytőkéseket támogatják meg, mint ahogy - már tényleg én unom előhozni - muszáj megemlítsem Mészáros Lőrincet, aki úgy kapott közel húszmilliárd forintot, hogy 850 embert elküldött a tavaszi koronavírusjárvány-hullám kellős közepén, elbocsátotta ezeket az embereket, és közel húszmilliárd forinttal díjazták, plusz egyébként a multi cégeket. Nem ez a helyes politika. Nem ez a helyes politika! Az embereket kell támogatni, a kis- és közepes vállalkozásokat kell támogatni, amelyek egyébként most szenvednek a járvány alatt, és borzasztó veszélybe kerül ezeknek a kisebb cégeknek, egyéni vállalkozóknak a működése. Tudjuk azt, hogy bizonyos régiókban, hiába települ oda egy multi cég, hiába teremt ötszáz-hatszáz munkahelyet, ami persze nagyon jól hangzik így egyben, és bizonyára vannak is helyben, akik örülnek ennek, ez tény, az az ötszáz-hatszáz ember ott el tud helyezkedni, csak egyrészt ezek nem válságálló munkahelyek, és megint itt vagyunk egy válságnak a kellős közepén, és látszik az, hogy egyébként sajnos ilyen a XXI. század, egyelőre legalábbis, hogy válság válságot ér, erre fel kell készülni; akkor olyan gazdasági szerkezetet kell csinálni, abba kell tenni a pénzt, amivel igenis ténylegesen meg lehet védeni a munkahelyeket. De az igazi megtartóerő ezekben a régiókban nem ez a pár, úgymond csomókban, frekventáltan elhelyezkedő munkahely, hanem pontosan a kis- és közepes vállalkozások lennének, hogy a fiatalokat ott tartsuk azokban a megyékben, régiókban, ők ott tudjanak családot alapítani, ott tudjanak dolgozni, ott tudjanak más embereket foglalkoztatni, ne kelljen még öt vagy hat településsel, faluval se arrébb utazni valakinek ahhoz, hogy lehessen munkahelye. Kapjanak hozzá megfelelő szakképzést, legyen megfelelő iskola, a multi cégek vállaljanak szerepet a képzésben! Feltételhez kötötték ezt, államtitkár úr. Amikor a ThyssenKrupp állami támogatást kapott, akkor milyen feltétellel kapta, mit vártak el ettől a cégtől, milyen feltételeket szabtak? (9.40) Mert igenis lehet feltételeket szabni ezeknek a nagy cégeknek, sőt kutya kötelessége a XXI. században egy kormánynak az emberek érdekében szabni feltételeket. Úgyhogy, ha a járvány elleni védekezésről beszélünk, ott is sajnos borzasztó nagy hiányosságok vannak. Óriási a felelőssége a kormánynak, hogy egyébként x időt azzal töltöttek például, hogy ezt a külügyi, már nem is tudom, miről szóló törvényt - mert egyébként tényleg technikai dolgoknak a gyűjteménye, lexikona ez, és semmilyen gyakorlati dologra nem jó - megalkossák vagy módosítsák, ezzel töltötték az időt, és nem pedig azzal, hogy még hatékonyabb legyen a járvány elleni védekezés.
