Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
2000 És akkor már nagyon sok minden elhangzott már, csak annyit engedjenek meg, hogy azért a felszólalásomat egy felolvasással kezdjem, vagy fejezzem be. Néhány nevet szeretnék felolvasni: Batthyány Gyula festő, az első magyar miniszterelnök dédunokája, Benkő Krisztián irodalomtörténész, művész, Gobbi Hilda művésznő, színésznő, Karády Katalin színésznő, művésznő, Karinthy Márton színházi rendező, színiigazgató, Márkus László színművész, érdemes és kiváló művész, Mednyánszky László festő és grafikus, Pilinszky János költő, Nopcsa Ferenc paleontológus, geológus, Habsburg Rudolf magyar király. Köszönöm szépen elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK: Képviselő asszony, ne haragudjon, ezt nem kellett volna felsorolni, ez ugyanis mégiscsak a személyiségekhez fűződő jog része, és úgy gondolom, hogy az lett volna a tisztességes, ha ez most elmarad. Varga-Damm Andrea képviselő asszony következik. Parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az alaptörvény-módosítás, amely előttünk fekszik, ahogy már korábban képviselőtársaim elmondták, három erőteljes részre bontható. Az egyik a nemek alaptörvényi bebetonozásának a része, a második a közpénzek eltüntetésének része és a harmadik pedig a honvédelem, illetőleg a rendkívüli helyzetekre és jogrendre vonatkozó új szabályok. A harmadikra nem kívánok rátérni, mert csak kérem a Jóistent, hogy ne hozza hazánkat olyan helyzetbe, hogy valaha is ezeket a szabályokat kelljen alkalmazni, mert egyet biztosan tudhatunk: ha a Fidesz-KDNP-kormány kényszerülne erre, ezt is csak olyan dilettánsan tudná csinálni, hogy biztos elvesztjük azt a háborút. Az első rész: az anya a nő, az apa a férfi. Ugye, azt mondták már itt miniszter asszonytól kezdve Dunai Mónikán keresztül, és megerősítette Dúró Dóra képviselőtársam, hogy az ország olyan helyzetben van vagy a közélet olyan helyzetben van, hogy ezt Alaptörvényben ki kell mondani. Én azt gondolom, hogy hála istennek, nincs az ország közélete olyan helyzetben, és a társadalmunk sincs olyan helyzetben, hogy ezt a természeti törvényszerűséget az Alaptörvénybe be kellene írni. Egyrészről kezdjük jogdogmatikai szempontból! Az Alaptörvénynek mi a célja? Az alapvető jogok és kötelezettségek vonatkozó szabályainak megteremtése. Alapvető jogok és kötelezettségek. Mi a törvény? A törvény magatartási szabályokat ír elő. Majd remélem, hogy lesz a kormánypárti padsorokban legalább egy darab képviselő, aki elmeséli azt, hogy a természet törvénye alapján a női és a férfilét mióta jog és kötelezettség, és mióta magatartási szabály? A természet törvénye mindenekfelett áll. Törvények felett áll, az ember cselekvőképessége felett áll, ily módon, ha ezt egy Alaptörvényben rögzíti egy kormánypárti közösség, tudják, mit csinálnak ezzel? Megalázzák a saját társadalmukat. 20-30 év múlva a következő nemzedék azt fogja mondani, hogy itt ezek szerint egy olyan ostoba társadalom élt, ahol Alaptörvénybe kell beírni az alapvető természeti törvényszerűséget, hogy a nő az anya és a férfi pedig az apa. És ez nem azért van, mert törvénybe lenne iktatva, hogy a nő az anya és a férfi az apa, hanem azért, mert a biológia, az élettan ezt így hozza létre. Az élővilág attól van, hogy kétféle nem egyesüléséből, sejtjei egyesüléséből létrejön az utódnemzedék. Ez független attól, hogy Magyarországon ki kormányoz. Abban a pillanatban, hogy egy női petesejtet egy hímivarsejt megtermékenyít, a természet hozza létre az utódot. És még mondok önöknek egy nagyon különleges dolgot, bár mondhatja Nacsa Lőrinc képviselőtársam, hogy ahhoz egy aktus kell egy nő és egy férfi közt, hogy ez a két sejt találkozzék, csak mondok egy nagyon érdekes dolgot: nem minden sejttalálkozásból lesz utód. És ez tudja, mit jelent? Azt jelenti, hogy kizárólagosan a természetre van bízva ez a sztori, és nem az emberi magatartás következménye akkor sem, ha aktus eredményeként jön létre. Mert nem minden aktus jár ezzel az eredménnyel. És innentől kezdve, ha maguk azt gondolják, hogy attól az anya nő és az apa férfi, mert maguk beírják egy Alaptörvénybe, akkor tagadják a természeti törvények mindenekfelett állóságát.
